A szepesi szászok földjén

 

Tina és Toby októberben a Szepességben kirándul. Hegyes-dombos és sík tájakon kerekeznek, közben megnéznek néhány ódon városkát is a környéken. Errefelé van belőlük elég. Úgy mondják, a korábbi századokban ez a vidék volt Magyarország egyik legvárosiasodottabb része. A városi polgárok jó része azonban szász, azaz német volt. Németországból települtek ide sok évszázaddal ezelőtt, de a legutóbbi időkig megőrizték német nyelvüket és szokásaikat.  Ők voltak a szepesi szászok, német nevükön a cipszerek.

 

Az első telepesek

A szászok első csoportjai III. Béla király idejében érkeztek a Szepességbe. Jórészt a városokban települtek meg, és sokféle kiváltságot, kedvezményeket és jogokat kaptak a magyar királyoktól. A saját törvényeiket is megtarthatták.  Városaikat a maguk törvényei szerint igazgatták, még a király is alig szólhatott bele az ügyeikbe.

 

A kereskedők városa

Lőcse a legjelentősebb volt a szepesi városok közt. Gazdag polgárai főleg kereskedésből éltek, országok között bonyolították az áruk forgalmát. Városukat erős fallal vették körül, hogy vagyonukat, jó életüket megvédjék benne az idegenektől. Ezek a városfalak ma is állnak. Mégsem éltek mindig békében a lőcsi polgárok. A szomszédos Késmárk városával vagy száz évig ellenségeskedtek, volt idő, hogy fegyverekkel támadtak egymásra.

 

     

 

A fejedelem szülővárosa

Késmárk, a másik jelentős szepesi szász város német eredetű neve magyarul sajtvásárt jelent. Nem véletlenül. A közeli hegyoldalakon, a Magas-Tátra lejtőin legelő birkák tejéből kiváló sajt készült, amit a vásárokon árusítottak. Manapság nyáron a legélénkebb itt az élet. Júliusban rendezik meg Késmárkon az Európai Kézműves Fesztivált, ahol jobbnál jobb sajtokat is kóstolgathatnak a fesztiválozók. A késmárki fesztiválon a juhászok, kovácsok, fazekasok nemcsak árusítják a termékeiket, de be is mutatják, hogyan készülnek kézműves remekeik. Késmárkon vár is áll. Ez hosszú századokon át a Thököly családé volt. Itt született és itt van eltemetve is Thököly Imre fejedelem. Toby koszorút vitt a síremlékére.

 

  

 

Lengyelország határán

Ólubló polgárai nemcsak németül és persze szlovákul, hanem lengyelül is jól beszéltek, hiszen városuk egészen közel fekszik a lengyel határhoz. A város szélén, a Poprád folyó túloldalán magasodik az ólublói vár, mely a lengyel–magyar határt őrizte és az áruszállítást ellenőrizte a Poprád folyó mellett a Lengyelországba vezető útvonalon. Tina felkapaszkodott a magaslatra, átpillantott Lengyelországba, aztán mégis a vár tövében épült szabadtéri néprajzi múzeumban nézelődött legtovább. A régi faházakban régi ruhák, edények, szerszámok közt kutakodott napestig, míg csak Tobyval haza nem indultak.

 

 

Tudtad?

A szepesi szászok saját nyelvükön, németül Zipsnek nevezték a Szepességet. Innen ered az ő nevük, a cipszer is.