S. O. S. - veszélyben a kacsacsőrű emlős. Ez a fura állat egyedül Ausztráliában, ezen a fura földrészen él. Itt alakult ki sok millió évvel ezelőtt. Vastag, tömött bundája eddig megvédte őt a hidegtől, most azonban, amikor a tudósok szerint a Földön egyre melegebb lesz, a meleg szőrzet a vesztét okozhatja. De rohamosan fogy a számuk azért is, mert Ausztráliában is egyre szennyezettebbek a folyók és tavak vize, ahol élnek és táplálék után kutatnak.
Amikor az első európai utazók eljutottak Ausztráliában, az addig ismeretlen földrészre, nagyon meglepte őket a sok fura állat, a kenguruk, erszényesek és különösen a kacsacsőrű emlős. Ilyet addig nem láttak. Az európai tudósok a kacsacsőrű emlősről először el sem hitték, hogy igazi állat. Többféle állatból összeállított tákolmánynak, csalásnak hitték az Európába bevitt első kitömött példányt. Ma azonban már tudjuk, hogy a természetnek ez a dinók korából fennmaradt furcsasága valóban madár, hüllő és emlős is egyszerre. A tudósok azért is tanulmányozzák, hogy rajta keresztül jobban megismerjék a ma élő állatok kialakulásának folyamatát.
A kacsacsőrű emlős házát a folyók, tavak partfalába vájja, akárcsak a hód. Az üreg bejárata azonban a víz szintje fölött van ‒ nem úgy, mint a hódé ‒, innen jár vadászni. Élete nagy részét a vízben tölti. Teste is a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Úszás közben jórészt a farkával hajtja magát, mint a hód, úszóhártyás lábaival pedig pedálozik. Bundája vízhatlan és még a vidráénál vagy a jegesmedvéénél is sűrűbb.
A nőstény tojásokat tojik és azokat a saját testével melegítve költi ki, mint a kacsa, de a kicsinyeit tejjel táplálja, mint más emlős. Emlője azonban nincs, a kicsik nem abból szopnak, hanem a tej a hasa bőréből szivárog, mint nekünk az izzadság. A kis utódok először teljesen csupaszok és vakok. Az anyjuk annyira védi őket, hogy amikor vadászni megy, betemeti az üreg nyílását, ahol kiköltötte és neveli őket.
Ennek a fura állatnak elöl csőre van, mint a kacsának, hátul pedig a hódéhoz hasonló farka, törzse a vidráéhoz hasonlít. Testhossza mintegy 50 cm. Testtömege 0,70-2,50 kg között változik. Tápláléka: rákok, rovarok, kisebb halak. Előfordulása: kizárólag Ausztrália.
A ramsari egyezmény
Az elmúlt század közepén rohamosan pusztulni kezdtek azok a vadvizek a világban, amelyek addig szinte érintetlenek voltak, és sok vízi madárnak, állatnak és növénynek adtak otthont. Egy iráni kisvárosban, Ramsarban ezért 1971-ben összegyűltek az értük aggódó szakemberek, és elfogadtak egy egyezményt, amellyel ezeknek a vizes élőhelyeknek a megőrzését és védelmét szeretnék segíteni. A városkáról ramsari egyezménynek nevezték el. Ez a természet védelmét szolgáló egyik legkorábbi nemzetközi szerződés.