Barangoló
Királyos regék - László herceg és a kunok

 

Sok legenda maradt fenn László királyról. De a leghíresebb köztük talán az, amikor László megmentett egy elrabolt magyar lányt a kunoktól. Ekkor még nem is volt király, hanem csak herceg.  A történetet azokban a régi időkben országszerte ismerték. Mondák, hősi énekek születtek róla, sokfelé templomok falán is megfestették a herceg viadalának jeleneteit a kun vitézzel. A képek az ódon templomokban azóta is regélnek, minden látogatónak, aki érti a nyelvüket, elbeszélik a híres esetet.

Bővebben...
 
Királyos regék - I. András és a német támadások

 

Amikor István király megtudta, hogy ellenségei Vazult gyalázatosan megcsonkították, magához hívatta annak három fiát, András, Béla és Levente herceget. Azt tanácsolta nekik, hogy amilyen gyorsan csak tudnak, meneküljenek el az országból, mert az ő életük is veszélyben forog. 

Bővebben...
 
Királyos regék - Vazul története

 

Bölcs és igazságos uralkodóként ismerte meg a világ a magyarok első királyát, Istvánt. Fáradságos, nehéz munkával kormányozta országát, térítgette népét a pogányról a keresztény hitre. Tudós könyveket tanulmányozott közben, hogy ítéleteiben igazságos legyen.

Bővebben...
 
Királyos regék - Szent István

 

A nagy uralkodókról, a jó királyokról sok legenda szól. Tetteiket krónikások jegyezték le, vitézségüket dalnokok énekelték meg, és számtalan történetet őriz róluk az emlékezet.

Bővebben...
 
A Garam mentén

 

A hegyeket hátrahagyva jó búza- és szőlőtermő vidéken kacskaringózik tovább a Garam folyó, majd Párkánynál beleszalad a Dunába. Útját ligeterdők, fűzesek kísérik. Itt, a szelíd Garam partján táborozott egykor a nagy római császár és rettenthetetlen hadvezér, Marcus Aurelius. A csaták szünetében itt írta csöndes magányban a naplóját.

Bővebben...
 
Fürdőben, barlangnézőben gömöri tájakon

 

Kastélyokat, kúriákat, erődítményszerű falakkal megerősített ódon templomokat bőven talál, de még romos várakra is akadhat az, aki Tornalja és Pelsőc környékén túrázik. Erdős vidék, sík táj egymást váltogatja errefelé. Biciklis kiránduláshoz kiváló hely.

Bővebben...
 
A Zoboralján

 

Virágvasárnap villőzni mifelénk ma már csak a Zoboralján lehet. A kiszét is csak itt dobják a vízbe a falu végén a lányok. A szalmabábuval együtt kiviszik a telet, a betegségeket. Aztán pántlikával, kifújt tojásokkal feldíszítenek egy zöld ágat, és énekelve körbejárják a falut. Behozzák a tavaszt. Így készülnek a szép húsvétra.

Bővebben...
 
A Bodrogközben

 

Folyók, vízjárások által szabdalt vidéken barangolunk, a Bodrog folyó mellett. Nedves rét, füvet bőven termő kaszáló, legelő, de lápos-mocsaras hely is akad errefelé bőven. Itt-ott a vizek által összehordott folyóhátak, homokbuckasorok emelkednek ki hegynyi dombokként a tájból. Gulyának, ménesnek, legelésző juhnyájnak, pásztornak, halásznak, pákásznak, szőlősgazdának egyformán kiváló hely.

Bővebben...
 
A jó palócok földjén

 

Alacsony hegyek lábánál járunk, az Ipoly folyó völgyében ‒ palócok földjén. A lankás oldalakon egykor nagy juhnyájak legeltek, a sziklaormokon várak emelkedtek. Sok jeles személyiség szülőhelye ez a vidék. Ma turisták kedvelt kirándulóhelye.

Bővebben...
 
Az ország legmelegebb vidékén, a Zsitva folyónál

 

Lapályos, sík ez a táj. Messzire ellátni, különösen ilyenkor, télvíz idején, amikor kopár a határ, lombtalanok a fák. A Mátyusföld szélén nézelődünk. Ott, ahol sok apró patak, kanális, ér szalad délnek, hogy a Nyitra, a Zsitva, a Vág folyóval egyesüljön, aztán Komáromtól együtt siessenek tovább a Dunával.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

5. oldal / 9