Verstábor

 

Verstábor, vagy amit akartok...

Komáromban, Jókai Mór szülővárosában nem múlhat el nyári vakáció a nagy mesemondó nevét viselő vers- és prózamondó tábor nélkül – már hetedik éve.

Július elején most is közel ötven mese- és verskedvelő gyerek randevúzott a helyi Eötvös Utcai Alapiskolában. (A szavalóversenyek és irodalmi fesztiválok résztvevői jutányos áron táborozhattak.) A napok jól teltek. Volt városnézés, különféle versenyek, Ki mit tud?, diszkó, és persze „szakmai gyakorlat” bőven. Még egy budapesti kirándulás is! A Petőfi Irodalmi Múzeumban néztek meg néhány érdekes kiállítást a táborozók, aztán megkoszorúzták Jókai síremlékét a Kerepesi temetőben, végül lazítottak az Arénában. A tábor zárónapján pedig saját produkciókkal szórakoztatták a nagyérdeműt. 

 

 

Verstábor

 

Színházcsináló aranyosi árgyélusok

Három tucat csicsergő, szárnyait bontogató kismadár július derekán öt vidám napot töltött Csallóközaranyoson. Negyedszer rendezték meg itt ugyanis az Árgyélus Gyermekszínjátszó Tábort. Jöttek is az alapiskolás színjátszók mindenhonnan, Komárom, Léva, Dunaszerdahely, Galánta és Szenc környékéről. Azok, akik tehetségüket már megvillogtatták néhány iskolai ünnepségen, esetleg fesztiválon, de nem érik be annyival: sokkal jobb színházcsinálók szeretnének lenni. Vagyis tanulni akarnak: szép magyar beszédet, színpadi mozgást, szakmai fortélyokat. Befészkelték hát magukat az aranyosi alapiskolába az örsújfalui ÉS Színház tagjaival. És játszottak, mókáztak, tanultak öt napon át.

 

Csallóközaranyos

 

A foglalkozások, a kitartó próbák végül három meseelőadást eredményeztek. A zárónapon be is mutatták őket: a Kristálygolyót, az Árgyélus királyfi és Tündér Ilona meg a Szeplőcske történetét. Mondanom sem kell, mindegyik előadást nagy tapsvihar követett. A címcserét és könnyes búcsút pedig a nagy fogadkozások: Jövő nyáron ugyanitt, az árgyélusok földjén!

 

A Tarisznyások a magyar tengernél ropták...

Alig ért véget a tanév, a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola fürge lábú néptáncosai fogták a vándorbotjukat meg a tarisznyájukat, és elindultak Balatonfüredre. Hogy miért éppen oda? Azért, mert éppen oda kaptak egy meghívást, hogy az idei nyáron a Balaton partján, egészen pontosan az Amatőr Színjátszók Nemzetközi Találkozóján öregbítsék szülőföldjük, iskolájuk meg persze a maguk hírnevét.

 

Tarisznyások   Tarisznyások

 

Akik már látták (esetleg az érsekújvári Pepita Fesztiválon vagy másutt), hogy a Tarisznyások miként ropják a táncot, egyáltalán nem csodálkoztak a meghíváson. (Miért pont ők?!) A találkozón a szabadtéri gyermekgálaműsorban a Felvidéket egyedül a komáromi gyerkőcök képviselték. Mondhatom, jól, mert nagy sikert arattak! Jutalomképpen sétahajókázhattak a Balatonon. Aztán meg lubickoltak egyet benne. Annyira jól érezték magukat, hogy alig akarták otthagyni kedves vendéglátóikat meg a magyar tengert. Nem csodálom!