Koncsol László: Díszlépésben
Bal-jobb, bal-jobb,
csákók, pajzsok,
kop-kop, kop-kop,
puskák, kardok.
Trombita, tram-tram,
tegnap kaptam.
Harciasabban!
Harsányabban!
Ví-í-gyá-ázz!
I-in-du-ulj!
Mérges, csizmás
kandúr, tirhulj!
Kiskutya zöldben,
kiscica kékben,
bal-jobb, kipikopp,
díszlépésben!
Monoszlóy Dezső: Lovacskavers Kingának
Van egy icipici ló,
úgy hívják, hogy Daniló.
Naponta felnyergelem,
vágtat sebesen velem
árkon-bokron, berken át,
s nem eszünk csak marcipánt.
Ízlik neki, felnyerít,
másra rá sem hederít,
mint egyedül énreám,
mivel az én paripám.
Nem is adom senkinek,
legfeljebb ha nagy leszek
megrajzolom nagyobbra,
csak férjen a papírra.
Tóth Elemér: Paripám
Van nekem paripám,
csillagos,
nem eszik az szénát,
se zabot.
Hányja a patkója
a havat,
csillagréten keres
társakat.
Folyékony ezüstöt
legelész,
a patkója arany,
szíve réz.
Van nekem paripám,
csillagos,
repül, ha hátára
pattanok.
Gál Sándor: Délre vagy estére
Kocsikerék forog,
előtte fut két ló,
egyik színe fehér,
másik, mint a holló.
Nosza, üljetek fel
gyorsana szekérre,
azon hazaértek
délre vagy estére.
Simkó Tibor: Tavaszváró
Litty-
lotty,
litty-
lotty,
fekete
sárba
mind a
járda,
litty-
lotty,
litty-
lotty,
ragad a
sárga
kis cipő.
Itt-
ott,
itt-
ott
füzike,
cinke,
fű, fa
pintye,
itt-
ott,
itt-
ott
figyeli,
nincs-e
jobb idő.
Züm-
züm,
züm-
züm,
dönöd a
méh a
szélbe
néha,
züm-
züm,
züm-
züm,
riad a
lomha
némaság.
Hm-
hm,
hm-
hm,
a telet
ősi
dallam
űzi,
hm-
hm,
hm-
hm,
üzen az
őszi
fürtös ág.