Lapozó
Hát milyen is egy igazi dodó? Nehéz megmondani, hiszen ez a madár rég kihalt. Elmeházy-szigeten is csak egy él belőle, Dodó. Igaz, a sziget jóságos kormányzója ígéri, 3D nyomtatójával teremt még egyet, hogy neki is legyen társa. No de míg az nincs, Dodót sokan bántják, csúfolják.
Különös módszere volt a vén melámednek, a tanító bácsinak az ábécé tanításához, az biztos. Édes. Ma egészen más módokon ismerkednek a gyerekek a betűkkel, rengeteg színes, játékos, okos tábla, kártya segít benneteket a tanulásban, a szebbnél szebb olvasókönyvekről nem is beszélve. Bőven van választék. Régen nem volt csak alig néhány eszköz az iskolákban, pár könyve a tanító bácsinak, egy-egy palatáblája a gyerekeknek (füzet helyett).
Mimivel és Momival, a tulipánoskertjüket szorgalmasan gondozó két lánnyal már találkozhattál, hiszen Talizmán bohóc, aki a legtöbb mesét tudja a világon, és akinek a nevéhez fűződnek a legnagyobb huncutságok meg csodák, másról se mesélt a zengőréti mesékben, mint róluk. Ebben az új könyvben pedig csupa Talizmán-mesét találsz, hiszen a varázslatos kertben mindig történik valami érdekes, meglepő, sőt vicces dolog, és a bohócnak bőven van miről mesélni.
Sok szó esik ebben a mesekönyvben varázslatról, varázslásról, varázsajtóról, sőt varázsalagutakról. És hinnéd-e? Ezekből a varázslatos dolgokból bőven akad Berci iskolájában is. Persze nem könnyű őket észrevenni, az ilyeneket nem is az első napokban látja meg az ember.
Újabb kötettel bővült a 
-könyvek sorozat. Amikor az írónő, Eva Urbanová még kislány volt, apukája szórakoztató történeteket mesélt neki két barátról, két szarvasról. Az egyiket Agancsinak nevezte, a másikat meg Nyakkendinek, mivel az nyakkendőt viselt. A mesék felvidították a kislányt, ha szomorú volt, segítettek neki elaludni, de akár még arra is rá tudták venni, amihez egyébként semmi kedve sem lett volna, például almaszedésre. Eva később sem felejtette el a két szarvast. Amikor felnőtt, remélve, hogy más gyerekre és felnőttre is ugyanilyen jó hatással lesznek, barátnőjével, Radkával megírták és megrajzolták a történeteiket.
Ismered ezt a sorozatot? Jó néhány kötete már magyarul is megjelent. A vámpírtündér Holdas Hannáról, a barátairól, főleg a legjobbról, Mályvaszín Nyusziról és persze a családjáról szól: Holdas Kornélia grófnő anyáról, Holdas Baltazár gróf apáról és Mézikéről, a kishúgról.
Amikor készült ez a kötet a kiadónkban, éppen tavaly a 2021. májusi 
-ban már olvashattál belőle néhány verset. Ősszel aztán hírt adtunk arról, hogy megjelent a könyv.
Te is szoktad ezt mondani? Mikor? Fellinger Károly, akinek a nevét jól ismerheted akár csak lapunknak ezekről az oldalairól is, most az olyan verseiből gyűjtött össze egy kötetrevalót, amelyekben hozzád hasonló gyerekek beszélnek, mesélnek magukról, a családjukról, anyuról, apuról, tesókrók, nagyikról...
„A nap – amikor egy felszálló óriáskerékből nézzük – olyan, mint egy műanyag gyümölcs, az égbolt meg este sötét vászon.” Húúú! Micsoda sorok! Ti tudtok ilyen szép képeket festeni szavakkal? Tudtok ilyen izgalmas hasonlatokat kitalálni?
A selypítős sárkány, Leiszút Feliszút és a csavaros eszű gallimimusz, Tekerge elmenekül az ellenséges dragoszauruszok táborából. De a barátjuk, a kedves Fogkopács ott ragad az ellenség szájában. Miért? Miféle tanácskozást kell kihallgatnia? Mit forralnak a dragoszauruszok? Valóban világuralomra törnek? Veszélyben van a dinók otthona, Dínómdánom?
1. oldal / 12