Fonál az égre
Ha lenne fonalam,
ezerszínű,
meséket szőnék az égre,
mindenféle okos mesét,
füstevő meséket,
rajzolják újra kékre
a kormos városok takaróját,
hogy tiszta legyen végre az ágyunk,
és sötét lidércek ne havazzák
kátrányszirommal az álmunk!
Panelvers
Egyszer még elveszek,
otthonról elmegyek.
Csupa szürke ez a ház,
és van benne száz lakás,
mind a százon
szürke ablak,
szürke függöny,
szürke léc,
félek, lassan megesz, bezár
magába a szürke ég.
Ha egyszer nagy leszek,
új házat tervezek!
Csudaszínű a fala,
és kerek az ablaka.
Tornya is lesz,
rajta zászló,
jelezze, ha megjövök,
és a város igazából
megszépül, ha felnövök!
Lehetne a világ…
Lehetne a világ egy nagy dinnye,
és folyton gurulna odább,
a sok mag benne megannyi csillag lenne,
piros bele meg az űróceán.
Lehetne a világ akár egy fürt szőlő,
és ahogy telne, egyre telne fénnyel,
ismeretlen dallam kalimpálna,
ha a sok kis világ összeérne.
Kiolvasó
Zöld erdőben zöld törpe,
hogyha hívlak,
eljössz-e?
Bújócskázni a kertben
veled mindig szerettem.
Egy, kettő, három,
sétál a kabátom.
Benne van egy kislegény…
Hogy kicsoda?
Hát csak én.
Szabó Zelmira rajzai