Nagyon sok ember van, aki nem szereti a telet, és már a legenyhébb hidegben is fázik. Mások meg rövid ujjú pólóban és rövidnadrágban járnak még ősszel is, s azt mondják, hogy ők szinte sosem fáznak. Biztosan te is elgondolkodtál már azon, hogy mi a fázás, és mért kezdünk el vacogni a hidegben. Egyáltalán honnan tudja a testünk, hogy neki most hideg van? Szerencsére ezekre a kérdésekre mindre van válasz, itt nem kell rejtélyekkel szembenéznünk.
A hőszabályozás
Hogy az ember a hidegben fázni tud, annak a folyamatnak köszönhető, amit hőszabályozásnak hívunk. A hőszabályozás azt jelenti, hogy a testünk olyan, mint egy termosztát, képes megtartani 36-37 fok körül a belső hőmérsékletünket még akkor is, ha körülöttünk hidegebb vagy melegebb van. A hőszabályozásban a legfontosabb szerepe a bőrnek, a vérnek és az izmoknak van. A bőrünk közvetlenül átveszi, a vér elszállítja a hőt, az izmok meg jól felmelegednek, amikor összehúzzuk őket. Kérdés, hogy honnan tudja a testünk, hogy milyen idő van. A választ az idegrendszerben találjuk meg, ami úgy működik, mint egy számítógép. A bőrünkben elszórva sok-sok millió pici idegvégződés van, amik olyanok, mint egy hőmérő. Termoreceptoroknak is nevezzük őket. Ezek a receptorok azonnal jeleznek, ha túl meleg vagy túl hideg van. A jelzést elküldik az agyunkba, az agyunk meg elindítja a válaszreakciót: melegben megpróbál lehűteni, hidegben pedig melegíteni minket. Fázásnak azt hívjuk, amikor a nagy hidegben az agyunk rászól a bőrünkre, az izmainkra és az ereinkre, hogy kezdjék el a testünket melegíteni.
A libabőr
Így persze már érthető minden, amit a fázáskor észrevehetsz magadon. Például hogy libabőrös leszel. A 2023. decemberi 
-ban már olvashattál a libabőrről, tudod, mi történik ilyenkor: az idegek összehúzzák az icipici izmokat a bőrünkben, amik a szőrszálainkhoz csatlakoznak. A szőrszálak erre felállnak, így próbálják távolabb tartani a hideget a bőrünktől. Az izmok az összehúzódás közben jól felmelegednek. Ugyanezért van a vacogás meg a fogkocogtatás is. Az idegek ugyanis nemcsak a pici, hanem a nagyobb rágóizmokat is megremegtetik, ami miatt a fogaink összekoccannak.
A sápadtság
Fázás közben kicsit sápadtabb is lehetsz. Ilyenkor a tested próbálja megakadályozni, hogy a hidegben lehűlt vér a bőr ereiből elfolyjon a test belső részeihez. Ezt úgy csinálja, hogy picire összehúzza az ereket a bőrben. Márpedig ha a bőr ereiben kevés vér van, az bizony kívülről is meglátszik rajtunk. Ezt hívjuk sápadtságnak! Hogy ki mennyire fázós, két dolgon múlik. Egyrészt azon, hogy a termoreceptorai mennyire érzékenyek a hidegre. Ezen nem lehet változtatni, örököltük a szüleinktől. De számít az is, hogy mennyi zsír van a bőrünk alatt. A zsír nagyon jó hőszigetelő, akinek sok van belőle a bőre alatt, biztosan nem fázik annyiszor, mint a vékonyabb alkatúak. Most már te is láthatod, hogy a fázásban semmi varázslat nincs. A hőszabályozás egy nagyon okos és pontos folyamat, amivel a testünk állandóan védeni akar minket. Ne felejtsd el, hogy ha túl sokáig vagy télen a hidegben, akkor bizony a tested már nem tud annyit melegíteni rajtad, amennyit kellene. Ezért ha már nagyon remegsz, és picit kékes színű a bőröd, azonnal menj be a melegbe, mert ha a tested belső része is lehűl, sokkal könnyebben megbetegedhetsz!