A ronda, utálatos zöld varangy a mesében szépséges királyfivá változik, miután megcsókolja őt a királylány. A varangyok élete a valóságban is ilyen csodás, tele van átváltozással. Csak az nem igaz, hogy ronda és utálatos volna, mert hiszen gyönyörű a zöld foltos bőre, ráadásul kedves állat, és tőlünk, emberektől egyáltalán nem fél.
Ősszel, ahogy hidegre fordult az idő, jól bevackolta magát valamilyen farakás, kő alá, maga vájta üregbe, egészen megmerevedett, és úgy vészelte át a telet. Mostanában, márciusban kezd ébredezni. Előbújik a vackából, és ennivalót keres. Csodásan csillogó, zöld foltos bőre a szárazföldi élethez alkalmazkodott. Pedig számára is minden a vízben kezdődött. Vízben született, ott élt egy ideig, mint a halak, és néhány átváltozás után lett belőle szárazföldi lakó.
Vízben vagy szárazon?
Minden békák közül a zöld varangy viseli el leginkább a száraz körülményeket. Faluhelyen, de akár városban is szívesen megtelepszik. Nappal hűvös pincében, kövek alatt, nedves üregekben húzza meg magát. Innen indul éjjeli vadászútjára. Ilyenkor még össze is futhatunk vele egy-egy lámpa fénye alatt, nem fél az embertől. A nászidőt azonban minden zöld varangy, még a városi is, vizes helyen tölti. Elugrál a patakhoz, felkeres egy tavat, mocsaras helyet, néha a kerti tócsával is beéri.
A pirregő udvarlók
A nászidő általában májusban kezdődik. A hímek nyitják meg. Naplemente után pirregő hangon és egyre hangosabban teszik a szépet a nőstényeknek. Versengenek a kegyeikért. Erre mondjuk, hogy kórusban énekelnek a békák. Aztán ha a nőstény elfogadja az udvarlót, az szorosan átkarolja őt, mire a nőstény kiereszti magából a petéit a vízbe, a hím pedig ráengedi a megtermékenyítő váladékát. A peték hosszú, kettős füzérét a vízinövények köré tekerik, s a pár ezután elhagyja a vizet.
Igazi vadász
Amíg parányi ebihalként a vízben él, elhalt növényi részekkel, algával is beéri. Az apró varangy azonban már igazi ragadozó, kiválóan vadászik kisebb rovarokra, elkapja a legyet. Felnőtt korában viszont főleg hangyával, pókkal, gilisztával és mindenféle más rovarral tömi tele a hasát, még a csigát is megeszi.
A nagy átváltozás
A nőstény akár 10-12 ezer petét is lerak egy füzérbe. Néhány nap után ezekből kelnek ki a lárvák, amelyek hamarosan ebihalakká alakulnak. Nyár elején a pici ebihalak már sűrűn ellepik a tocsogók, kis tavak, patakok sekély vizét. A vízi életnek azonban egykettőre vége, augusztus közepéig megtörténik a nagy átváltozás. Ekkor jelennek meg tömegesen az apró varangyok a vizek partján, azok a szerencsések, amelyek addig nem csúsztak le egy-egy falánk kígyó vagy madár torkán.
Tudtad?
A zöld varangy 3-4 éves korában lesz nagykorúvá és akár 14 évig is elél. Nemcsak a békakuruttyolás hangulata miatt fontos résztvevője a nyári estéinknek, hanem a szúnyogok miatt is. Hiszen a zöld varangy lelkes ritkítója a számunkra oly kellemetlen vérszívóknak.