kab4

 

A tél utolsó hónapjában nem meglepő, ha beleszaladunk egy náthába, megfázásba, ami miatt aztán lehet, hogy otthon is kell maradni, pláne ha az orvos is úgy dönt, hogy nem mehetünk iskolába. Általában ilyenkor nem is nagyon szokott más segíteni, mint a pihenés, egyszerű láz- és fájdalomcsillapítók és sok-sok tea. Ezeken a megfázásos napokon persze a napi rutin részévé válik a papír zsebkendő és a lázmérő használata is, és a gyógyszerek mellett nem szabad megfeledkezni a C-vitamin pótlásról sem. De te tudod, hogyan készülnek ezek a dolgok?

 

A papír zsebkendő

A papír zsebkendő ősi találmány, és mint oly sok mindennek, ennek az eredetét is Kínában kell keresnünk. Itt már közel kétezer éve készítenek papírzsepit, de a japánok is több száz éve használják ezt a pótolhatatlanul fontos eszközt. Európában maga a zsebkendő – ami leginkább textilből készült és mosható volt – az 1600-as években terjedt el, a papír zsebkendő használata viszont csak alig több mint száz éves múltra tekint vissza. Ekkor azonban Európa után Észak-Amerikában, sőt az egész világon is robbanásszerűen elterjedt a használata.

 

kab6   kab7

 

kab3   kab8   kab5

 

A papírzsepi alapanyagát, a fapépet fából vagy újrahasznosított papírból állítják elő. A fapépet forró vízzel keverik össze, amely fellazítja a rostokat. Ezt követi a kreppelés nevű folyamat, amelynek következtében a pép rostjai hálószerű szerkezetté állnak össze. Mivel ekkor még az egész anyag nagyon nedves, meg kell azt szárítani. Ehhez forró levegőt és egy speciális hengert használnak. Az elkészült alapanyagot ezután feltekercselik és kezdődik a zsebkendő gyártása. A zsepi lehet egy-, kettő- vagy akár háromrétegű. A rétegek között nem használnak ragasztót, hanem a zsebkendő mintázatának préselésével illesztik össze a lapokat. A puhaságot simítóberendezéssel szabályozzák. Minél simább az anyag kidolgozása, annál puhábbnak érezzük a zsebkendőt. A folyamat következő szakaszában a darabolás és az illatosítás következik, majd a végén jöhet a csomagolás. Ezzel készen is van a papírzsepi, ami egy megfázás idején vagy az allergiaszezonban elmaradhatatlan segítőtárs tud lenni.

 

A digitális lázmérő

Megfázás idején alapvető eszköz, a használatát nem nagyon lehet megkerülni. Lehet, hogy még nálatok is van otthon régi higanyos, üvegborítású lázmérő, de ezt a típust már régóta nem gyártják, mivel a mérőszálban lévő higanynak a kiszabadulása nagyon veszélyes lehet.

 

kab9   kab11

 

kab12   kab13

 

Manapság a legnépszerűbb és mindenki számára elérhető típus a hagyományos alakú digitális lázmérő. Kinézetre nagyon hasonlít a régi típusú higanyos eszközhöz, de teljesen máshogy működik és sokkal kevésbé törékeny, hiszen műanyagból és nem üvegből készül. A használata roppant egyszerű, hiszen csipog, vagy valamilyen hangjelzést ad, ha készen van a mérés, az érték pedig egy digitális kijelzőn jelenik meg. A digitális lázmérő lényege a hegyébe épített, kerámiából készülő termisztor nevű egység, amely reagál a hőre, jelen esetben a testhőmérsékletre, és azt nagyon pontosan meg is tudja mérni. A mért értéket aztán elektromos jellé alakítja, és ez jelenik meg az eszköz kijelzőjén, mutatva, hogy van-e lázunk vagy nincs.

 

kab10   kab14

 

A C-vitamin

Köztudott, hogy a testünk nem tudja az egyébként létfontosságú C-vitamint előállítani, így azt mindenképpen külső forrásból kell a szervezetünkbe juttatni. Betegség idején is, és egészségesen is persze a legjobb az, ha a C-vitamint természetes úton pótoljuk. A modern élelmiszeripar termékei azonban, beleértve a zöldségeket és a gyümölcsöket is, nem tartalmaznak annyi C-vitamint, mint a régen, természetesebb módszerekkel készülő elődeik, a hiányzó tápanyagokat így sokszor mesterséges forrásból is pótolni kell.

 

kab15   kab16

 

kab17   kab18   kab19

 

Ilyen pótlási lehetőség a vitamintabletta. Meglepő lehet, de bizony a mesterséges C-vitamin alapanyagát direkt erre a célra fejlesztett kukoricából állítják elő. A kukorica által termelt keményítőt aztán bonyolult kémiai eljárásoknak vetik alá, aminek a végeredménye a mesterséges C-vitamin lesz. Nincs tehát azzal semmi baj, hogy télen, megfázás idején tabletta formájában pótoljuk a vitamint, de ha lehet, azért próbáljunk meg minél több C-vitamint természetes forrásból is bevinni a szervezetünkbe. A legjobb gyümölcsök erre a célra a csipkebogyó, az áfonya, a berkenye, a kivi, a citrusfélék és természetesen a paprika. De ha igazi C-vitamin bombára vágysz, akkor próbáld ki az acerolát, ami kis mennyiségben is bőven fedezi a napi szükségletet.