Várról várra - Murány, a szépasszony vára

 

Murány vára magasan emelkedett egykor a Rima és a Murány folyó völgye közt egy kiugró sziklaszirten a hegyekben.  Nehezen lehetett bevenni, de még ide feljutni sem volt egyszerű, az élelmet is csak láncon húzták föl a vár népének. Fénykorát akkor élte, amikor a Széchy grófok laktak benne több generáción keresztül.

Ekkor történt az a híres, romantikus eset, amelyet még Petőfi Sándor is megénekelt egy költeményében, mégpedig hogy a szépséges özvegy, Széchy Mária csellel átadta a várat a király emberének, Wesselényi Ferencnek. A Széchy család pedig addig az erdélyi fejedelem híve volt. A vár sorsa később az enyészet lett, ám romjait – akár a szép kilátás miatt – ma is sok turista felkeresi.

 

     

 

Szomorúan ült Murány várában a szépséges Széchy Mária, mert hiába volt harmadában az övé a vár meg a rengeteg erdő, a falu a vár alatt, mégiscsak rabnak érezte magát. Testvéreinek és sógorainak rabjaként. Két testvére, Katalin meg Éva férjeikkel együtt valamennyien a várban laktak.

A fiatal és szépséges Máriának pedig két házassága is elmúlt már, így került vissza ő is az ősi sasfészekbe, Murány várába. Ült tehát a várban Mária, de sehogy sem tudott megbékélni a sorsával, hogy nem ő rendelkezett, nem ő volt az úrnő, hanem a két sógora. Ez idő tájt történt, hogy az erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György betört Felső-Magyarországra és elfoglalta Kassát, a környékbeli várurak pedig mind átpártoltak hozzá, a murányi vár urai is. A magyar király messze volt, hol Pozsonyban, hol Bécsben, az erdélyi fejedelem pedig közel.

A király hamarosan értesült Murány urainak átpártolásáról, s ment is az üzenet a Murányhoz közel eső Fülek vár kapitányához, Wesselényi Ferenchez, hogy szokott vitézségével, ha lehet, furfanggal, ha kell, katonával, Murány várát a király hűségére hódítsa vissza. We sselényi kapitány, a király hű embere maga is özvegy volt. Hallotta hírét a szépséges, eszes, büszke, regényes kalandokra szívesen vállalkozó Széchy Máriának, azt is tudta róla, nincs megelégedve a helyzetével. Csak éppen azt nem tudta, miként közeledhetne feléje. Pedig talán az ő szívén keresztül hódíthatná meg Murányt. Írt is neki egy szép levelet, ecsetelte benne hódolatát, szívbéli szép érzelmeit, s felküldte a várba nagy titokban egy szolgával.

Mária okos asszony volt, jól érezte rögtön, hogy nemcsak a szívéért eped a füleki várkapitány, hanem Murány sasfészkéért is. Gondban volt, társ nélkül nemcsak a vagyonát, de már az életét is veszélyeztetve érezte a sógorai közt. Megmentőjét látta hát a kapitányban. Válaszolt is neki hamarosan egy titkos levélben, amit az ő hű szolgája el is vitt Fülekre. A levelek aztán jöttek-mentek, majd egyszer rejtett utakon a kapitány maga is elment egy titkos találkozóra az özvegyhez. A híres főúr féltérdre ereszkedve vallott szerelmet Máriának, s kérte a király számára a várat, a maga számára a szépasszony kezét.

‒ Jutalmad nem fog elmaradni, kegyelmes asszony, a várnak egyedüli tulajdonosa is te leszel!

Mária így felelt:

‒ Ha Isten úgy akarja, hogy a tiéd legyek, igaz szeretettel és hűséggel leszek hitvesed. Azon igyekszem, hogy velem együtt Murányt is bírhasd. De a várban hatszáz főnyi az őrség, a várkapu kulcsát minden este a húgom veszi magához.

Hazaérve aztán Mária azt is kifundálta, miként hajtsa végre tervét. Éjjelenként fölosont a padlása, zsineggel mérte a várfalak magasságát, melyik lenne legalkalmasabb, hogy ott másszanak föl Wesselényi katonái. Amikor azok aztán az éj leple alatt sziklákon kúszva, bokroktól tépve végre a várfalak alá értek, keresték a kötélhágcsót, amin a titkos jeladás után a várba fölkúsztak. Hasadt már a hajnal, kukorékoltak a kakasok, amikor Wesselényi a katonáival az őröket lefegyverezték s  a várat elfoglalták. Három nap múlva az ifjú pár, Széchy Mária meg Wesselényi Ferenc odalenn, Joslván a kastélykápolnában egymásnak is hűséget esküdött.

 

Szombathy Viktor nyomán

 

     

 

Tudtad?

A korábbi évszázadokban a nők többsége élete során akár többször is férjhez ment, csak nagyon kevesen maradtak pártában. De nem azért házasodtak többször, mert elváltak, mint manapság, hanem mert a társuk meghalt. Egyedülálló özvegyként pedig a nők régen nem tudták eltartani magukat és gyerekeiket, hiszen nem jártak munkába, a családi birtokkal viszont a férfiak rendelkeztek. Ezért rákényszerültek arra, hogy ha egyedül maradtak, minél hamarabb újra férjet keressenek maguknak.

Wesselényi Ferenc hatalmas erejű és heves vérmérsékletű főúr volt. Már nagyon fiatalon több csatában részt vett. Harcolt a török, az oroszok, a tatárok, a svédek, de még Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen is. A murányi várat azonban nem erővel, hanem a vár úrnőjének szerelmén keresztül vette be. A király ezért neki ajándékozta az erősséget. Később ő lett az uralkodó helyettese, az ország nádora.

Széchy Mária gyerekkorában akaratos, önfejű teremtés volt, de később sem alkalmazkodott mindig könnyen a bevett szokásokhoz. Szeretett például férfiruhában járni, a lovat is férfi módra ülte meg a nyeregben. Háromszor ment férjhez, először alig 16 évesen, ám az első férje néhány év múlva meghalt. A másodiktól elvált, ami ugyancsak nem volt szokásos dolog abban az időben. Harmadik férje, Wesselényi nádor királyellenes összeesküvése miatt börtönbe is került. Majd pedig elűzték a murányi várból. Híres szépség volt, ezért nevezte őt a költő, Gyöngyösi István Murányi Vénusznak.