Versek márciusra

 

Koncsol László: Díszlépésben

 

Bal-jobb, bal-jobb,

csákók, pajzsok,

kop-kop, kop-kop,

puskák, kardok.

 

Trombita, tram-tram,

tegnap kaptam.

Harciasabban!

Harsányabban!

 

Ví-í-gyá-ázz!

I-in-du-ulj!

Mérges, csizmás

kandúr, tirhulj!

 

Kiskutya zöldben,

kiscica kékben,

bal-jobb, kipikopp,

díszlépésben!

 

Monoszlóy Dezső: Lovacskavers Kingának

 

Van egy icipici ló,

úgy hívják, hogy Daniló.

Naponta felnyergelem,

vágtat sebesen velem

árkon-bokron, berken át,

s nem eszünk csak marcipánt.

 

Ízlik neki, felnyerít,

másra rá sem hederít,

mint egyedül énreám,

mivel az én paripám.

 

Nem is adom senkinek,

legfeljebb ha nagy leszek

megrajzolom nagyobbra,

csak férjen a papírra.

 

Tóth Elemér: Paripám

 

Van nekem paripám,

csillagos,

nem eszik az szénát,

se zabot.

 

Hányja a patkója

a havat,

csillagréten keres

társakat.

 

Folyékony ezüstöt

legelész,

a patkója arany,

szíve réz.

 

Van nekem paripám,

csillagos,

repül, ha hátára

pattanok.

 

Gál Sándor: Délre vagy estére

 

Kocsikerék forog,

előtte fut két ló,

egyik színe fehér,

másik, mint a holló.

 

Nosza, üljetek fel

gyorsana szekérre,

azon hazaértek

délre vagy estére.

 

Simkó Tibor: Tavaszváró

 

Litty-

lotty,

litty-

lotty,

fekete

sárba

mind a

járda,

litty-

lotty,

litty-

lotty,

ragad a

sárga

kis cipő.

 

Itt-

ott,

itt-

ott

füzike,

cinke,

fű, fa

pintye,

itt-

ott,

itt-

ott

figyeli,

nincs-e

jobb idő.

 

Züm-

züm,

züm-

züm,

dönöd a

méh a

szélbe

néha,

züm-

züm,

züm-

züm,

riad a

lomha

némaság.

 

Hm-

hm,

hm-

hm,

a telet

ősi

dallam

űzi,

hm-

hm,

hm-

hm,

üzen az

őszi

fürtös ág.