A száguldó cirkusz 1. rész

 

Sorozatunk következő két részét négy keréken tesszük meg, hiszen az autóversenyzés lesz a témánk, azon belül is a Forma-1, vagy ahogyan sokan nevezik, a száguldó cirkusz. Kétségtelenül ez a legnépszerűbb és legrangosabb autóverseny-sorozat, milliószám vonzza a nézőket a versenypályákra és a televízió képernyője elé. Ez persze nem csoda, hiszen látványos és drága sportról van szó, amelyben a világ legjobb pilótái mérik össze tudásukat a legjobb és leggyorsabb autókat vezetve.

Az első automobilok, mint jól tudjátok, a 19. század végén születtek. Az autógyártók azonban a gyártás mellett az autóversenyzés örömeit is hamar felfedezték. Az első autóversenyt 1894-ben rendezték meg. Néhány év múlva pedig már az első grand prix-nek, tehát nagydíjnak nevezett futamot is megtartották, amelynek győztese a Renault cég egyik vezetője, a magyar Szisz Ferenc lett. Nemsokára aztán megnyílt a világ első versenypályája is az angliai Brooklandsben.

 

  

 

Az első hivatalos Forma-1-es világbajnoki futamot viszont jóval később, 1950-ben rendezték Angliában. S olyan, azóta legendássá vált nagydíjak követték, mint a monacói, a belga és az olasz nagydíj – ezek most is szerepelnek a versenynaptárban. Az első világbajnoki címet az olasz Guiseppe Farina szerezte, a Forma-1 első évtizedének legnagyobb sztárja azonban kétségtelenül az ötszörös bajnok argentin Juan Manuel Fangio volt.

 

  

 

A versenyautók formája rengeteget változott az idők során. A híres, szivar alakú autók pl. az 1960-as évek fejlesztései. Ekkoriban kezdtek egyre többet foglalkozni az aerodinamika, azaz a levegő áramlásának és az autó formájának az összefüggésével és szerepével a gyorsulásban. A motorok teljesítménye is egyre emelkedett. A 60-as években pl. 250 lóerő körül volt, ami egy mai átlagos autó teljesítményének a kétszerese. Nem tűnik soknak, de az akkori európai átlag autókhoz képest nagyon is sok volt.

 

  

 

A következő évtized a nagy és furcsa kísérletek kora a Forma-1-ben. Olyan, manapság megdöbbentőnek tűnő autóformák tűntek fel a versenypályákon, hogy a nézőknek elállt a szavuk. Az évtized sztárjai a brazil Emerson Fittipaldi, az osztrák Niki Lauda és az angol James Hunt. Ebben az időben kezdték a versenypályákat és magukat az autókat is biztonságosabbá tenni, hiszen nem voltak ritkák a tragikus balesetek. A pályák szélére szalagkorlátot szereltek, gumifalat építettek, az autókat szénszálas anyagok beépítésével tették szilárdabbá, ugyanakkor könnyebbé, az utasok védelmére bukókereteket kezdtek használni. A pilóták számára tűzálló overallokat és bukósisakokat fejlesztettek ki.

 

  

 

     

 

Az 1980-as évek újabb nagy változásokat hozott. Ekkor terjedtek el a bődületesen erős turbómotorok. Szakértők szerint a világ eddig legerősebb Forma-1-es motorját a BMW építette (1984-ben), a teljesítménye kb. 1400 (!) lóerő volt. Viszont iszonyatosan sok üzemanyagot fogyasztott, és a megbízhatósága is sok kívánnivalót hagyott maga után. A Forma-1 aranykorának is szokták nevezni ezeket az éveket. Ekkor versenyeztek és nyertek világbajnoki címeket olyan legendák, mint a brazil Nelson Piquet, Ayrton Senna és a francia Alain Prost. Ekkor száguldott a pályákon minden idők talán legnépszerűbb Forma-1-es pilótája is, Nigel Mansell.

 

  

 

Majd a Forma-1-be is kezdett beszivárogni a modern elektronika, ami egyrészt a biztonságot növelte, másrészt viszont tovább gyorsította és erősítette az autókat. Hamarosan feltűnt az eddig legtöbb világbajnoki címet szerző versenyző, a német Michael Schumacher és a kétszeres bajnok finn Mika Hakkinen. A 2000-es évek eleje aztán kizárólag Schumacherről szólt, hiszen ezekben az években zsinórban öt világbajnoki címet hódított el. Sorozatát Fernando Alonso törte meg, aki azóta is Forma-1-es pilóta. Lassanként megjelentek a sportág mai sztárjai, Lewis Hamilton és a néhány év alatt négy világbajnoki címet szerző Sebastian Vettel. Ők ketten ma is uralják a sportág élmezőnyét. Közben persze az autók és a versenyhelyszínek is sokat változtak, de ezekről a dolgokról és a jelen sztárjairól, valamint 2018 világbajnokságról a következő alkalommal számolunk be.