Ezúttal egy olyan hősnőről mesélek nektek, aki egy tengeri szörnnyel nézett farkasszemet, míg egy ifjú hős meg nem mentette.

 

A beképzelt királyné

Androméda édesapja, Képheusz az aithiopszok népének királya volt. A királynő, a szépséges Kassziopeia felfuvalkodottságával bajt hozott az egész családra. Nap mint nap nézegette magát a tükörben. Mikor kiült a tengerpartra, a víz tükrében is csak saját arcképét csodálta, még lányával, Andromédával se sokat törődött. „Csak nem gondolják a tengeri istennők, a Néreiszek, hogy szebbek nálam?” – kérdezte gőgösen. Poszeidón, a tenger istene erre iszonyatos haragra gerjedt. Árvizet zúdított Képheusz király országára, a szegények kunyhóit elmosta a víz, de még a palotába is befolyt, a királyi család és a személyzet a felső emeletekre menekült.

 

A tengeri szörnyeteg

A palota legfelső ablakából kinézve látták, hogy a tenger felől egy hatalmas szörnyeteg közeleg. A király sejtette, hogy valamelyik isten bünteti így őket. Egy csónakot eresztett a vízre, s felkereste a jóst, hogy tanácsot kérjen. „Egy hatalmas istent sértett meg a királyné, s egész birodalmad elpusztul, ha nem engesztelitek ki őt” – mondta a jós. „Gondolom, a vizek istenéről, Poszeidónról lehet szó, de mondd, mivel tudjuk őt kiengesztelni?” – kérdezte kétségbeesetten a király. „Fel kell áldozni a lányodat, Andromédát, ha felfalja őt a tengeri szörny, megmenekültök.”

 

 

Sziklához kötözve

Androméda gyönyörű lány volt, s már menyasszony, de hiába könyörgött a vőlegényének, Phineusznak, hogy mentse meg, az túl gyáva volt ahhoz, hogy segítsen. A lányt egy sziklához kötözték, onnan nézte remegve, ahogy a tengeri szörny, Kétosz közeledik felé. Szerencsére éppen abban a pillanatban szállt el a szikla felett a hős Perszeusz szárnyas lován, a Pegazuson. Meglátta a szépséges lányt, és nyomban beleszeretett. Kötelékeit eloldozta, s együtt támadták meg a szörnyet: Perszeusz kövekkel dobálta, amiket Androméda adott a kezébe. De a szörny olyan hatalmas volt, hogy még csak meg se rezzent. Ekkor Perszeusz szárnyas sarujában felrepült a víz fölé, onnan csapott le a szörnyre, s görbe kardjával végzetesen megsebesítette.

 

Harc Phineusszal

Miután Androméda megszabadult a szörnytől, s az árvíz is visszahúzódott, Képheusz palotájában fényűző lakodalmi ünnepséget rendeztek. Mindenki természetesnek tartotta, hogy a hőstett után a királylányt megmentőjéhez, Perszeuszhoz adják feleségül. Kivéve az előző vőlegényt, Phineuszt, aki mérgelődve, nagy robajjal tört be a palotába, s magának követelte a lányt. Perszeusz kénytelen volt megküzdeni Phineusszal és embereivel, mulatozás helyett vérfürdő lett a palotában. Végül, hogy a további vérontást megakadályozza, Perszeusz előkapta tarisznyájából a Gorgó levágott fejét, s ezzel kővé dermesztette ellenségeit.

 

Csehy Flóra rajza

 

Perszeusz magával viszi Andromédát

Androméda elszörnyedve nézte a kőszoborrá merevedett harcosokat, de tudta, hogy a büntetés jogos volt. Követte férjét, Perszeuszt Szeriphosz szigetére, ahol megismerkedett anyósával, Danaéval. Mindenki ámult Perszeusz visszatértén, hiszen azt hitték, ha a Gorgókhoz küldik, az a biztos halált jelenti majd. Perszeusz újra arra kényszerült, hogy használja kővédermesztő fegyverét, ezúttal a sziget királya ellen. Perszeusz végül visszakapta királyságát.

 

Androméda és Perszeusz gyerekei

Androméda boldogan élt királyi férje mellett, hat fiuk és egy lányuk született. Lányukat apjuk hőstettére, a Gorgó megölésére emlékezve Gorgophonénak nevezték el. Legidősebb fiuk, Perszész nagyapjánál, Képheusznál nevelkedett, mivel a királynak nem volt fiú utódja. Ő lett később a perzsa nép ősatyja. Élektrüón nevű fiuk lett később Alkméné édesapja, aki egy nagy hősnek, Héraklésznek adott életet.

 

  

 

Csillagképek

Haláluk után az istenek Andromédát is, Perszeuszt is csillagképként helyezték el az égbolton. Csillagkép lett a hiú Kassziopeiából és férjéből, Képheuszból is. A Kassziopeiából lett csillag sokkal halványabb fényű, mint a ragyogó Androméda, aki mintha az égbolton is az anyja elől szaladna.

 

Ezúttal is egy zöngeménnyel búcsúzom:

 

Sziklabércen Androméda,

Várja szörnyű végzetét,

Perszeusz hős pajzsa végül

Megmenti az életét!

Helyreállt a régi rend.

Így lett édes happy end!

 

Héraklészről, Androméda és Perszeusz dédunokájáról legközelebb mesélek majd.

 

Kislexikon

Athéné – a bölcsesség istennője, Perszeuszt segítette a Gorgó megölésében. A Gorgó-fej később az ő pajzsára került

Aithiopszok – délen élő, sötét bőrű, napsütötte arcú nép

Gorgó – szörnyalak, hajában kígyókkal. Akire ránéz, az kővé válik. Perszeusz megölte az egyik Gorgót, Medúzát, s levágott fejét magával vitte tarisznyájában

Hermész – az istenek követe. Szárnyas saruját kölcsönadta Perszeusznak, hogy odarepülhessen a Gorgókhoz

Kétosz – tengeri szörny, sárkányra vagy cethalra hasonlít. Latin nevéből, a Cetusból lett a magyar cet szavunk

Néreiszek – vízi istennők, Néreusz lányai, a sellőkre hasonlítanak

Poszeidón – a tenger és minden vizek istene a görög mitológiában

 

Hellász News – Villáminterjú az idős Andromédával

‒ Egy nagy család van ön körül, hiszen hét gyermeke született. Elégedett utódai sorsával?

‒ Természetesen minden fiunk nem örökölhet királyságot, de szerencsére több város is Perszeusz uralma alá tartozik, így nem kell a trón miatt összekapniuk. Egyik fiunk már most Mükéné városának királya, a másik pedig Tirünsz trónját kapja majd. 

‒ Emlegetik még néha férje, Perszeusz régi hőstetteit?

‒ Persze, már csak lányunk nevéről is eszünkben jut minduntalan a Gorgó-kaland. Az egyik unokánk is a Gorgophonosz nevet kapta, ami Gorgó-ölőt jelent. Nem felejtjük el azt sem, hogy Athénénak és Hermésznek örök hálával tartozunk segítségükért.

 

Feladat

Milyennek képzeled a tengeri szörnyet, amely Andromédát megtámadta? Rajzold le te is!

 

Csehy Zoltán-Polgár Anikó

 

Koncz Tímea rajzai