A világ legrégibb opálbányái

 

Igen, nálunk Szlovákiában, a Szalánci-hegységben vannak a világ legrégibb opálbányái. Régóta, vagy ötszáz éve ismert a lelőhely, és működtek is a bányák évszázadokon át egyedüliként a világon. Az itt kinyert nemesopált ma is mindenki csodálja.

A terület Kassától vagy 20 kilométerre, a Szalánci-hegység északi részén található. A bányák a 16. századtól működtek. Az egykori bányaközpont a Vörösvágás nevű település közelében volt. Híressé a helyet a nemesopál szépsége tette, és mert a 19. század végéig, az ausztráliai és mexikói opállelőhelyek felfedezéséig az egyetlen opálbányának számított a világon. Ma a bányaművek értékes technikai műemlékek.

 

  

 

Az opál régóta ismert ásvány. Egy fajtája, a nemesopál, a ráeső fény irányától függően változtatja a színét. Ezt a csodás tulajdonságát különösen sokra értékelik az emberek. Ékszereket, gyűrűket, láncokat, függőket készítenek belőle arany-, ezüstfoglalatban. A Szalánci-hegységben ilyen különösen értékes, a szivárvány színeiben fénylő nemesopállelőhelyek találhatók.  Ezt a nemesopált a világpiacon is nagyon magasra értékelik, mert gyönyörű, és egyedivé teszi a fény tökéletes színjátéka benne.

A bányák fénykorukat a 19. században élték, amikor egy híres bécsi ékszerész, Solomon Goldschmidt és családja volt a bérlőjük. Az ékszerésznek sikerült az egész világgal megismertetnie és híressé tennie a szalánci hegyek kincsét. Néhány évtizedig azután még termeltek a bányák, majd (1922-ben) bezárták őket. Nem mintha kimerültek volna a készleteik, hanem a rossz gazdasági helyzet miatt.

 

  

 

A bányatérségben vagy 30 kilométer hosszan húzódnak a folyosók a föld alatt. A bányalejáratok közül egy maradt meg máig, a József tárna bejárata. A tárnában kitermelés nem folyik, de néhány éve megnyitották a nagyközönség előtt. Egy tanösvény vezet benne, amely egész évben látogatható.

 

  

 

A Vilmos tárnához erdei úton lehet eljutni. A tárnában 30 éve egy rendkívüli opálfészekre bukkantak, 200 kilogramm opál került belőle elő. A bánya hosszú évtizedekig nem működött, néhány éve azonban újra megkezdődött benne a kitermelés.

 

     

 

A világ máig legnagyobb nemesopálja is a Szalánci-hegység bányatérségéből került elő még 1775-ben egy patakmederből. Ez a Harlekin opál (mert hát a híres daraboknak nevük is van). Ma ez az értékes drágakő a bécsi Természettudományi Múzeumban  látható.  A hossza 13 centiméter, súlya fél kilónál is több. Az értékét fél millió amerikai dollárra becsülik. Az egykori opálbányák területe ma a denevérek miatt is védett. Az elhagyott bányaüregekben ugyanis 16 denevérfaj mintegy 4 ezer példánya lel otthonra.