A jégbarlangok nem az ember találmányai, Nem azért alakultak ki, hogy valamilyen módon megkönnyítsék az emberek dolgát. A jégbarlangok a természet csodái. A Dobsinai-jégbarlang a legjelentősebb jégbarlangok közé tartozik a világon.
Rendkívül értékessé a szépsége teszi, különlegessé pedig az, hogy nem is a magashegyi övezetben, 1000 méter tengerszint felett fekszik – mint például a környező jégbarlangok az osztrák Alpokban vagy Romániában –, hanem mindössze 920–950 méter magasan. 2000 óta szerepel az UNESCO világörökségi helyszíneinek a jegyzékében, ami azt jelenti, hogy a különösen védett természeti értékek közé tartozik.
Rozsnyó városától északra, a Gömör-Szepesi-érchegységben található. A bejáratát a környékbeliek mindig is ismerték mint egy jégvermet. A mélyére azonban csak 1870-ben merészkedett le néhány bátor helybéli felfedező Ruffinyi Jenő bányamérnökkel az élen. A jégcsodára ezután sokan kíváncsiak lettek, így a következő évben Dobsina város megnyitotta a barlangot a látogatók előtt. Hamarosan villanyvilágítással is ellátták. A Dobsinai-barlang ezzel is az elsők között volt a világon.
A barlang csaknem 1,5 kilométer hosszú, ebből fél kilométernyi rész látogatható. A bejárata a hegy északi lejtőjén van, így innen mindig hűvös, hideg levegő zúdul be és áramlik lefelé, a bejárattól fokozatosan lejtő járatokba. A látogató amint a napsütésből belép a barlangba, néhány tíz méter után máris a jég csodás birodalmában találja magát.
A jégképződés vagy 300 ezer évvel ezelőtt valószínűleg azzal indult meg a barlang egyes részein, hogy egy járat beomlott. Az omlással hatalmas zsákszerű üreg jött létre, amibe kintről hideg levegő áramlott be, és a mélyben megülepedett. A sziklarepedéseken keresztül az üregbe szivárgó csapadékvíz pedig a hidegben jéggé fagyott.
A jégképződés a barlangban máig sem szűnt meg. Mivel a víz a repedésekből folyamatosan szivárog, azokon a részeken, ahol megülepszik a kintről beáramló hideg levegő, ott jéggé fagy. A jéggé fagyott apró vízcseppekből az évezredek alatt csodás alakzatok növekedtek, s hol mint padló, hol jégeső vagy jégoszlop formájában kápráztatják el a mai látogatókat. A legszebb szakaszoknak – ahogy az már a barlangoknál szokás –, nevük is van, mint pl. Kis terem, Nagy terem, Omlás terem, Ruffinyi korridor, Pokol.
Tudtad?
A Dobsinai-barlangban korábban korcsolyázni is lehetett. Itt készültek fel a csehszlovák műkorcsolyázók is a versenyeikre.
A barlang jó néhány denevérfajnak az otthona. Némelyiknek egész Közép-Európában ez a legfontosabb telelőhelye.