Két őszi vers
1.
Őszre jár az idő,
Dért nevel a hajnal,
Hideg szelek szállnak
Seregélyhadakkal.
Tóba néz az ég is,
Kékségét keresve,
Szürke ködök hullnak
Sárgult levelekre.
2.
Öreg erdő tüzet éleszt,
A dér meg ne esse,
Piroslik a fák lombja
Este, reggelente.
Úszik a tóban az árnyék,
Ideér a partig,
Ahogy nézem borulását,
Az ősz reám hajlik.
Dúdoló
Kertünk végén diófa,
azon ül egy rigócska.
Rigócska, rigócska,
ízlik-e a diócska?
Kertünk mellett kis patak,
fehér kövek közt szalad.
Kis patak, kis patak,
átlépnek a madarak.
Kertünk mögött kerek rét,
próbáljunk ott szerencsét.
Szerencsét, szerencsét,
csépeljük ki a lencsét.
Kistündérek, hej
Kistündérek,
hej!
Felforrott a
tej.
A fazékból
kifutott,
és tejúttá
változott.
Arra tévedt
egy király,
aki táltos
lovon jár.
A tejúton
ballagott,
de a tejút
elfogyott.
Kistündérek,
hej!
Hová lett a
tej?!
Balázsy Géza rajza