Mi leszek, ha nagy leszek? 9. rész

Erdész

 

Erdész vagyok, és a fák az én barátaim. Elmesélem neked a barátságunk történetét. Akkor kezdődött, amikor elvégeztem az erdésziskolát és elkerültem egy erdőgazdaságba.

A gazdaságban éppen egy kopár hegyoldalt fásítottak. Sok ezer vékony facsemetét kiültettünk, aztán vártuk, hogy megéledjenek. Én mindennap kimentem az ültetvényre, figyeltem, ahogy cseperednek a kis fák. Féltettem őket a kártevő rovaroktól, hogy megtámadják és megbetegítik őket, aztán nyáron a vihartól, hogy megtépázza gyönge lombjukat, télen a nyulaktól, hogy megrágják a törzsüket.

 

Erdő   Erdészház

 

Egy napon, amikor a lombosodó erdőben sétáltam, az egyik fa mintha megszólalt volna: Támaszd meg, kérlek, a törzsem, mert egy vaddisznó rajtam élesítette az agyarát. Egy másik mintha ezt mondta volna: Tépd le ágaimról a fagyöngyöt, mert elszívja minden erőmet. Egy harmadik is kérlelni kezdett: Egy kismadár kiesett a fészekből az egyik ágamon, tedd vissza őt, mert különben elpusztul. Én mindegyik fa kívánságát teljesítettem. S megtanultam figyelni a fákra. Arra, hogy melyiknek mire van szüksége ahhoz, hogy jól érezze magát és szépen fejlődjön. A fák meghálálták a gondoskodást. Gyönyörű nagyra nőttek. S barátok lettünk egy életre. A hegyoldalt ma hatalmas erdő borítja. Az erdő szűri, tisztítja a levegőt. Otthont ad sok állatnak és növénynek. Nekem pedig felüdülést, valahányszor sétálok benne.

 

Tudod-e?

 

Hét évvel ezelőtt a Magas-Tátrában hatalmas erdőpusztulás történt. Egy novemberi napon hirtelen szélvész támadt, és tombolt négy órán át. Olyan erővel söpört végig a Tátrán, hogy egy széles sávban 50 kilométer hosszan minden lucfenyőt derékban kettétört vagy gyökerestől kitépett a földből. A kidőlt fák alatt rengeteg mókus, medve, madár lelte a halálát. A védett Tátrai Nemzeti Park teljesen odalett. Az erdészek azóta folyvást azon dolgoznak, hogy a területet újrafásítsák. Hogy mire te nagyszülő leszel, az unokáiddal már zöldellő erdőben kirándulhass a magashegységben.

 

Gömör   Erdőpusztulás a Tátrában

 

Kabóca-lexikon

 

KabócaAz erdő nagyon sok növénynek és állatnak az otthona. Az erdészek és a vadászok ügyelnek arra, hogy egyik növény vagy állat se szaporodjon el benne a másik kárára. Ha például túl sok a vaddisznó, a vadászok kilövik a feles példányokat, vagy vadföldeket létesítenek, hogy az állatok az azon növő takarmányt egyék, és ne az erdő fáiban tegyenek kárt. Ha meg valamelyik fajból kevés van, az erdészek védik, óvják az egyedeit, nehogy kipusztuljanak, eltűnjenek a területről, és felboruljon az erdő egyensúlya.

 

Szarvas, vaddisznó   Cédrus

 

A fák kora is egy nagyon érdekes téma. Némelyik fa csak néhány évtizedig, más sok száz évig él. Vannak olyan fák is a világon, amelyek több ezer évesek. Libanonban, a Földközi-tenger partján áll még néhány olyan cédrusfenyő, amelyik több mint 2000 éves!

 

A levegő tisztítása: a fák leveleik lélegzésével szűrik, tisztítják a levegőt. A talajból fölszívott vizet is a leveleiken keresztül párologtatják el. Ezzel hűsítik a légkört. Minél nagyobb, öregebb egy fa, annál több a levele, nagyobb a lombozata és annál több levegőt tisztít meg naponta.