Surina, Salima, Sinha, Sachin

 

Állatkerti bemutató

Április közepén mutatták be a nagyközönségnek a budapesti állatkert új kedvenceit, a februárban született ázsiai oroszlánkölyköket. A négy cukiság ekkor kapta meg a kötelező védőoltásokat és a minden állatkerti lakó számára kötelező mikrochipet. (A chip a lakók személyi igazolványa, ezzel lehet bármikor azonosítani őket.)

Az esemény világszenzációnak számított, mert az indiai vagy más néven perzsa oroszlánokból mindössze 300 példány él szabadon. A faj fennmaradása szempontjából ezért nagyon fontos az állatkerti szaporítás.

 

Fővárosi Állat- és Növénykert kis oroszlán   Fővárosi Állat- és Növénykert kis oroszlán

 

A kisoroszlánok a számukra stresszes oltást és az újságírók fényképezőgépeinek össztüzét meglepően jól tűrték, a bemutatkozás után azonban megérdemelt pihenőjükre vonultak vissza az állatkert India-házába.

 

Egerek és tarajos gőték az űrben

Egy orosz űrhajó fedélzetén 45 egér és 15 tarajos gőte indult egy hónapig tartó Föld körüli utazásra. A különös űrutasok egy kísérletben vesznek részt. A tudósok rajtuk tanulmányozzák, hogy az állatok hogyan viselkednek a súlytalanság állapotában.

 

 Állatszállító űrhajó   Egér   Tarajos gőte

 

Nem titok az sem, hogy egy Mars-expedíciót és ahhoz egy holdbázis építését tervezik a kutatók a nem túl távoli jövőben. Ezekhez pedig különösen fontosak a kisebb testű állatokon végzett kísérletek. Az űrhajó május közepén tér vissza a Földre, remélhetőleg hiánytalan utaslétszámmal, mert fedélzetén minden állat átvészeli az űrutazás és a súlytalanság állapotának viszontagságait.

A Földre leginkább hasonlító bolygók

Úgy tűnik, hogy a Kepler űrtávcső megtalálta a Földhöz leginkább hasonlító égitesteket. Egyetlen csillag körül keringve ráadásul rögtön kettőt. A mai technikával sajnos elérhetetlen távolságban, mintegy 1200 fényévnyire lévő bolygók az űrteleszkóp mérései szerint nagyon hasonlítanak a Földre.

 

Kepler 62-e, Kepler 62-f   Kepler 62-f

 

A saját napjuktól (csillaguktól) az élet kialakulása szempontjából ideális távolságra keringő égitestek méretüket tekintve kb. 1,5-ször nagyobbak a mi bolygónknál, de az eddigi adatok szerint rendelkeznek a felszínen lévő vízzel, és a Földhöz hasonlóan meleg, nagy páratartalmú légkörrel. Ezek a tulajdonságok pedig eddigi ismereteink szerint elengedhetetlenek az élet kialakulásához. A kutatók reményei szerint a jövőbeni vizsgálatok megerősítik majd az eddigi vizsgálatok eredményeit, azonban az tény, hogy a jelenlegi űrhajókkal a továbbiakban is lehetetlen lesz az ilyen távoli égitestekre való utazás.