Nagyon gyorsan változik körülöttünk a természet. Hihetetlen mértékben pusztulnak az erdők, eltűnnek a vizes, lápos-mocsaras helyek, szennyeződik a levegő. Valahol a kiszáradás, az elsivatagosodás veszélyezteti a termőföldeket, az állatok és a növények élőhelyét. Másutt a tenger fenyegeti elöntéssel a tájat.
Hogy miért van mindez, tudjuk. Nagymértékben az ember meggondolatlan tevékenysége, a globális felmelegedés és az abból következő természeti katasztrófák hatására mennek végbe ezek az átalakulások. És nemcsak az emberek, hanem az állatok és a növények életére is kihatnak, nagyban befolyásolják azt.
Az alkalmazkodás kényszere óriási erővel hat az egyes állatfajokra. Jó néhány köztük minden képességét a túlélésre összpontosítja, és arra törekszik, hogy meg tudjon felelni a megváltozott környezet kihívásainak. Magyarán, hogy ne pusztuljon el, és ne vesszen ki a faj. Egyesek meglepő találékonysággal tudnak változtatni az életmódjukon, táplálkozásukon, lakóhelyükön, de még a saját méretükön is azért, hogy életben maradjanak. Alább két friss és közeli példán mutatjuk be az állati alkalmazkodás csodáit.
Összementek az alpesi zergék
Az alpesi zergék súlya és mérete az utóbbi harminc évben negyedével csökkent. Angliai tudósok állítják ezt több évtized megfigyeléseire alapozva. Az ok szerintük, mint oly sokszor, a klímaváltozás. Volt már ilyen másutt is.
A zergék összemenése most mégis azért keltett nagy szenzációt, mert nagyon gyorsan történt. De nem azért lettek ám kisebbek a fürge sziklajárók, mert talán kevesebb táplálékhoz vagy rosszabb minőségűhöz jutottak volna. A melegebb időszakokban ezek a hegyi állatok egész egyszerűen több időt töltenek pihenéssel, és kevesebbet az élelem utáni kutatással, és így nincs mitől és miért megnőniük. Az mindenesetre sokatmondó, hogy az Alpokban az utóbbi néhány évtizedben 3-4 °C-kal nőtt az átlaghőmérséklet.
Állandó lakos lett a barnamedve Magyarországon
A szlovákiai hegyekben élő barnamedvék az utóbbi időben gyakran átkóboroltak Magyarországra. A híradások szerint azonban némelyek már meg is telepedtek, és állandó lakosként kell velük számolni az új hazában.
Mindebből persze baj is származhat majd a jövőben, hiszen ennek a nagytestű, mindenevő csúcsragadozónak a terjeszkedésével tyúkudvarok és méhkaptárak kerülhetnek veszélybe. A szakemberek szerint főleg a fiatalabb példányokból válhatnak az emberre is veszélyes, problémás egyedek. A lakott területekre főleg a könnyen elérhető ennivaló vonzza őket. Ráadásul a medve nem alszik igazi téli álmot, enyhe teleken akár egész végig aktív marad, és állandóan táplálék után kutat. A medvék terjeszkedésének oka egyébként leginkább a 2004-es emlékezetes tátrai szélvihar lehet, amely óriási mennyiségű erdőterületet pusztított el Szlovákiában. Mivel a medve ragaszkodik az erdős élőhelyekhez, kézenfekvő, hogy a magyarországi középhegységi erdőkben is jól érzi magát.
Kérdezz!
Mit nevezünk élőhelynek?
Azokat a természetes tájakat nevezzük élőhelyeknek, ahol arra a tájra jellemző növényfajok élnek együtt. Ezek között vannak kiemelkedő, a többitől jól megkülönböztethető növények. Az élőhelyeken a növények közössége képes önmaga fenntartására, és élőhelyül szolgál az állatok számára. Ilyen élőhely lehet például egy mocsárrét, egy folyamág, egy bükkös. Az élőhelyeket elsősorban a növényzet alapján határozzák meg, de gyakran az állatokat is beleértik.
Tudtad?
A zerge valódi európai állat. A földrész nagy hegységein kívül csak Kis-Ázsiában élnek csoportjai. Nyáron felvonulnak a magasan fekvő hegyi legelőkre. Télen leereszkednek a védettebb völgyekbe.