A magashegyekben túrázók sokra értékelik, ha a túraösvényen előbb vagy utóbb eljutnak egy menedékházhoz. jó kicsit megpihenni, meginni egy frissítő italt, esetleg megszállni benne éjszakára. hát még milyen jó, ha útközben elkapja az embert a vihar, és bemenekülhet egy ilyen Házba.

Az első turisták, akik kíváncsiságát az útikönyvek felkeltették a Magas-Tátra iránt, ha nagy magasságban túráztak, és rájuk esteledett, csak a szabad ég alatt, jobb esetben egy juhászkunyhóban tölthették az éjszakát. A hegymászók, túrázók számának növekedésével azonban felmerült az igénye annak, hogy szállást és ellátást biztosító helyek, menedékházak épüljenek a hegység egészen magas pontjain is.

Az első menedékház a Tátra magashegyi övezetében még csak egy kis kunyhó volt. A Nagy-Tarpataki-völgyben épült 1865-ben. Az építőjéről, Rainer János Györgyről nevezték el Rainer-kunyhónak. Ma is áll, két évtizede felújították, egy büfé meg a hegyi teherhordók, a serpák múzeuma működik benne. A Magyarországi Kárpát Egyesület volt aztán a menedékházak építésének fő ösztönzője a Tátrában. A társaság nem sokkal az első menedékház megépülése után alakult. Utakat, turistaösvényeket is vezetett a menedékházakhoz. Tagjainak munkálkodása a hegység megismeréséért jelentős volt, ezzel kezdődött a turizmus Magyarországon.

 

  

 

A Zöld-tóhoz kiránduló első turisták a 19. században még ugyancsak a szabad ég alatt vagy a juhász kunyhójában éjszakázhattak. A turisták egyesülete aztán ide is emelt egy menedékházat, ami ugyan többször leégett, de mindig újjáépítették, és ma is várja a vendégeket a tó partján.

Az első menedékházakban legfeljebb egy-két szoba volt petróleumvilágítással. A maiak többsége összkomfortos, szállást, ellátást biztosít némelyik egyszerre akár negyven turista számára is. Több szoba, fürdőszoba, konyha, hangulatos étkező is van bennük. Teraszukról a vendégek gyönyörködhetnek a fenséges kilátásban. A legmagasabban található menedékház a Tátrában a Téry-ház. A selmecbányai szegények orvosának nevezett Téry Ödön javaslatára építette a Magyar Turista Egyesület 1899-ben a hegység csúcsainak lábánál. Ma is áll, ma is a Téry nevet viseli.

 

  

 

A hegyi ösvényeken a túrázó könnyen összetalálkozhat a hátán elképesztő terhet cipelő teherhordóval, más szóval serpával. A nagy magasságban fekvő menedékházakat a teherhordók látják el a szükséges felszereléssel. A hátukon nagy fakereten cipelik föl a házakba az élelmiszert és minden mást, ami a betérő hegymászók, túrázók ellátásához kell. A serpák nélkül ezek a menedékházak nem tudnának működni, mert járművel ezek már nem közelíthetők meg.

Teherhordók a Magas-Tátrában a 19. században kezdtek dolgozni, akkor, amikor az első menedékházak megépültek. Ezekben a kezdeti időkben a turisták is gyakran béreltek fel teherhordókat a csomagjaik cipelésére. A tátrai magashegyi teherhordók munkájukat ma is az eredeti formájában őrzik. S ez annyira egyedi, a világon ilyen már sehol nincs, hogy néhány éve tevékenységükkel a szlovákiai Szellemi Kulturális Örökség Védelmének listájára is felkerültek.