A 21. század csodái
Új sorozatunkban olyan mérnöki alkotásokat fogunk bemutatni, amelyek már építésük, sőt tervezésük idején is a legújabb kor csodáinak számítottak. Valamennyi a 21. században, tehát a 2000. év után készült. Lesz majd szó építményekről, járművekről és mindenféle egyéb fantasztikus technikai szerkezetekről. Az első rész a közlekedés nélkülözhetetlen műtárgyairól, a hidakról szól.
Ki ne akarna egy kellemes, pihentető hetet tölteni egy elegáns óceánjáró fedélzetén? Több mint száz évvel ezelőtt a legendás, de tragikus sorsú Titanic is abból a célból épült, hogy a vastag pénztárcájú utasoknak egyedülálló élményben legyen részük egy lenyűgöző méretű, pompás hajón. A 21. században azonban még ennél a csodás luxusgőzösnél is sokkal hatalmasabb és minden földi jóval felszerelt óceánjárók készülnek.
Úgy mondják, ezek a buborékok a világ nyolcadik csodája. Ugye, emlékszel? A világ hét csodájaként az ókor hét legismertebb, legpompásabb építményét szokás emlegetni. A buborékkomplexum viszont egészen új, és igazi turistacsalogató látványosság, amellett a világ leghatalmasabb üvegháza is egyben.
Melyik a világ legmagasabb építménye? Ha az interneten nézel utána, hamarosan észreveszed, hogy a legnagyobb építmények ma mind az arab országokban és a Távol-Keleten épülnek. De a keresés közben az is biztosan feltűnik majd, hogy ezek az országok az épelméjűség határát súrolva versenyeznek, melyikük tudja a világ legmagasabb és lehetőleg legdrágább épületét felépíteni. Bemutatjuk a jelenlegi állást. Ez azonban semmiképp sem tekinthető végeredménynek, hiszen már most terveznek, sőt kiviteleznek a jelenlegieknél is nagyobb felhőkarcolókat.
A legújabb kor csodái közül néhány a fejünk felett repked. Sorozatunkban most ezeket mutatjuk be. A 21. század két meghatározó utasszállító repülőgéptípusa ugyanis nemcsak méretei, hanem lélegzetelállító technikai újításai és fantasztikus kényelme miatt is joggal vívja ki magának az elismerést.
A Perzsa-öböl környékén, egész pontosan Dubajban épülnek a földkerekség legnagyobb, legfényűzőbb és legdrágább mesterséges szigetei. Akkora luxussal kényeztetik itt a vaskos pénztárcájú turistákat, hogy az tényleg minden képzeletet felülmúl. De hogy is merül fel egy ilyen eszementnek tűnő ötlet, hogy a tengerbe szigeteket kellene építeni?
Több mint száz éve annak, hogy a norvég Roald Amundsen és felfedezőtársai elsőként elérték a Déli-sarkot. Három napot töltöttek el akkor az embertelen hidegben, méréseket és megfigyeléseket végeztek. Napjainkban a Dél-sarkvidéken több kutatóállomás működik. Köztük a legújabb, a legnagyobb és legmodernebb az amerikai Amundsen-Scott bázis.
A Facebookot manapság úgy használjuk, mintha mindig is az életünk része lett volna, pedig nagyon is 21. századi találmány. Mindössze 10 év alatt az egész világon elterjedt, beépült a mindennapjainkba, része lett a gazdasági életnek, a közéletnek a kultúrának. Annyi ember csatlakozott már hozzá világszerte, mint egyetlen más közösségi hálózati oldalhoz sem. De honnan is származik az ötlet, ki volt az alapító, és legfőképpen, mi a siker titka?
Az utóbbi hónapokban többször is lehetett hallani arról, hogy a japán kísérleti maglev vasút világrekordot döntött. Először 589 km/órás sebességről, pár nap múlva pedig már 600 km/óra feletti értékekről szóltak a hírek! Micsoda száguldás! De hogyan képes ilyen gyorsan haladni egy vonat? Hol lehet vele utazni? És egyáltalán, mi az hogy maglev vasút?
A nyár a pihenés, a kikapcsolódás ideje. És mi lehetne jobb móka ilyenkor, mint felkeresni egy jó kis vidámparkot, kipróbálni az összes játékot, köztük mondjuk az egyik legőrültebbet, a hullámvasutat. Sorozatunkban most bemutatjuk a világ legújabb, leggyorsabb és legnagyobb élményt nyújtó ciklonjait.