Olimpiai kisokos
Köztudott, hogy az első újkori olimpiai játékokat 1896-ban Athénben, Görögország fővárosában rendezték. Az azonban talán kevésbe ismert, hogyan éledt újjá az olimpiai mozgalom, hogy a több mint ezer évnyi fényes múltra visszatekintő ókori játékok – melynek történetét I. Theodosius császár 393-as döntése zárta le pogány praktikának bélyegezve az olümpiát – hagyományaira építve megszülessen az ötlet, amelyből a modern idők legnagyobb szabású sporteseménye nőtt ki.
Sorozatunk legújabb részében időutazásra indulunk. A messzi múltban kalandozunk, az ókori Görögországban, azon belül is a Peloponnészosz félszigeten, Olümpia városában. Több mint ezer éven át itt tartották ugyanis Zeusz isten tiszteletére azt az atlétikai és vallási rendezvényt, amely aztán a modern olimpiák előképe lett.
A magyar sportolók a párizsi olimpia második felében sem okoztak csalódást, nem volt hiány érmekben és helyezésekben. Női öttusában és taekwondoban egy-egy arany-, férfi nyílt vízi úszásban egy arany- és egy bronz-, kajak-kenuban pedig sok-sok ezüst- és bronzérmest köszönthettünk.
Új sorozatunkban a világ legfontosabb sporteseményével, a négyévente megrendezésre kerülő olimpiai játékokkal fogunk foglalkozni. Áttekintjük az olimpiák történetét, kiderítjük azt is, hogy miért maradt el háromszor is az olimpia, megnézzük a játékok legfontosabb jelképeit, kabaláit.