Zsolna városától nem messzire, a Vág folyó mellett állt egykor Hricsó vára. A folyó itt akkora sebességgel rohan a hegyek között, hogy akár az embert is könnyedén elsodorja. A vár egy sziklaormon magasodott fölé. Az idő vasfoga az építményt mára annyira megrágta, hogy a környező sziklákhoz hasonlít inkább, semmint várra.
A legenda szerint a vár pusztulását a kapzsiság okozta. Az utolsó várúr a szép helyet a feleségére hagyta. A gazdag özvegyet számtalan kérő ostromolta, de ő mindenkit kikosarazott. Félt, hogy az udvarlók igazából az örökségére és nem a szívére vágynak. Thurzó Ferencnek, a szomszédos birtok fiatal urának végül mégis engedett. De rosszul tette, mert neki is csak a birtokra fájt a foga. Egy éjszaka az asszonyt szolgáival a vár tömlöcébe zártatta. Az asszony haragjában és csalódottságában megátkozta szerelmesét és a várat. Ettől kezdve síró, kiáltozó szellemek költöztek a falak közé és rémítgették a várnépet.
Egy napon egy szerzetes jelent meg a várban. Gyalázta tettéért a várurat, mire őt meg a vár tornyába zárták. Ott tartották étlen-szomjan, amíg csak meg nem halt. Másnapra azonban egy hatalmas szikla keletkezett a vár előtt. Pontosan az agg barátra hasonlított. Hiába próbálták, semmilyen erővel sem tudták elmozdítani onnan. Az ijesztő szikla láttán Thurzó és a vár népe elmenekült Hricsóból. Amikor az utolsó ember is távozott, a vár magától lángra gyulladt és leégett. Csak a kőszobor áll azóta is rendületlenül a bejárat előtt.
Hricsó vára így ma rom, csak a palota és a torony falai maradtak meg belőle. Ám gyönyörű innen a kilátás a környező hegyekre és a Vág völgyére. Nem volt ez nagy vár fénykorában sem. Az egyenetlen, sziklás terepen kevés a hely építkezésre. Ezért egy részét a sziklába vágták. A bejárata mellett torony és palota állt. A makett azt mutatja, hogyan nézhetett ki, amikor még laktak benne.
Hricsó félreeső, eldugott szeglete volt az országnak azokban a zűrzavaros időkben is, amikor a törökök betörtek Magyarországra. Ezt a helyzetét használták ki a vár urai. A nagy felfordulásban pénzverdét rendeztek be a várban. Hamis pénzt vertek persze, hiszen a királytól nem volt hozzá engedélyük. De az érmékre rányomták a király arcképét. Így sok embert rá tudtak szedni arra, hogy igazi fizetőeszközként használja az értéktelen érmét.
Tudod-e?
Régen egyedül a király verethetett pénzt az országban. Ma ez a jog az államot illeti meg, a pénz az államai pénzverdékben készül.
A palota a várnak a legfényesebb épülete. Ebben lakott a várúr a családjával. A legrégebbi várakban még nem volt palota. A várúr a vártorony felső részében lakott, sok kényelmetlenség közepette.
Feladat
Jártál-e már palotában? Készíts listát azokról az épületekről, amelyeket palotaként ismersz! Mit gondolsz, melyik állt közülük már azokban az időkben is, amikor még várakat építettek az országban?