Végre itt a nyár, hamarosan eljön a vakáció ideje is! És a nyárban az egyik legjobb dolog kétségkívül a fagyizás. De vajon hogyan találták ki az emberek a fagyit és hogyan lett ennyire népszerű? Sorozatunk utolsó részében ennek a hűsítő édességnek a történetét mutatjuk be, és utána rögtön el is megyünk egyet fagylaltozni.
Az első fagylaltszerű édességet valószínűleg az ókori Kínában készítették több ezer évvel ezelőtt, alapanyagként pedig jeget, tejet, különböző gyümölcsleveket és fűszereket használtak és mindezt mézzel édesítették. A hűsítő csemege aztán a perzsák, majd az egyiptomiak közvetítésével jutott el a Földközi-tenger térségébe. Ismerték az ókori görögök és rómaiak is. A görög Hippokratész, az orvostudomány atyja gyógyszerként ajánlotta, Nagy Sándor pedig a csaták előtt élénkítő hatása miatt kínálta tisztjeinek. Rómában a finoman szólva nem túl népszerű Néró császár állítólag több száz kilométerről hozatta a jeget, hogy elkészítsék számára a mézzel, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert hideg édességet.
A fagylalt készítésének technikájában az igazi áttörést az jelentette, amikor a készítők rájöttek, hogy nem a jeget kell belekeverni a különböző gyümölcsökből, fűszerekből, tejből és mézből álló masszába, hanem érdemes magát a masszát tartalmazó edényt hűteni, és az edényben lévő finomságokat pedig folyamatosan forgatni, kevergetni. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy nagyobb edénybe került egy kisebb edény, ez tartalmazta a masszát, a két edény közötti részt pedig jéggel töltötték ki. Így a jég nem hígította, hanem tényleg csak hűtötte a készülő fagyit.
A világ első igazi fagylaltozóját egy olasz mester, bizonyos Francesco Procopio dei Coltelli nyitotta Párizsban 1686-ban. Eleinte csak nyáron, és csak citrom ízesítéssel kínálta az általa készített finomságot, a hely azonban igen hamar népszerűvé vált és néhány évtized múlva már harmincféle fagyi közül választhatott a francia főváros előkelő közönsége. A Café Procope egyébként a mai napig létezik és most is Párizs egyik legelegánsabb és legfelkapottabb cukrászdájának és éttermének számít.
A fagylalt sztorijához még két érdekes újítást érdemes hozzáfűzni. Az egyik az ipari forradalomnak köszönhető. A hűtés technikájának fejlődésével, a hűtőgépek elterjedésével nagy tömegben is megoldhatóvá vált a fagylalt előállítása és hűtése, így az addig csak az előkelő és gazdag emberek csemegéjének számító édesség jóval olcsóbbá, így mindenki számára elérhetővé vált. A másik óriási újdonság a 20. század elején megjelenő tölcsér volt, ami hordozhatóvá és így még népszerűbbé tette a fagylaltot.
Magyarországon a 19. század elején jelentek meg főként Pesten és néhány vidéki nagyvárosban a fagylaltot is árusító cukrászdák, de igazából már egy 18. századi erdélyi és egy hasonlóan régi felvidéki, egész pontosan körmöcbányai szakácskönyvben is találhatunk fagylaltrecepteket. Magyar nyelvterületen egyébként kezdetben a fagyit igen vicces nevekkel illeték, hiszen hívták jegeczedett tejhabnak és hideg nyalatnak is. De nem is a név a lényeg, hanem hogy szeretjük és megkönnyíti számunkra a nyári kánikula elviselését.
Feladat
Bár Bagaméri csak kitalált személy, mégis talán ő a leghíresebb magyar fagyiárus. Nézz utána, hogy melyik filmben szerepelt és mi volt a mottója!