Ha van olyan nép a történelemben, amelyet a kalandvágy tett híressé, akkor azok biztosan a vikingek. A mai napig sok könyv, képregény, film és rajzfilm szól ezekről a merész emberekről, akik egyszerre voltak bátor harcosok, vakmerő felfedezők és ügyes kereskedők.
Eredetileg Skandináviában éltek, a mai Norvégia, Svédország és Dánia területén, de különleges, hosszú hajóikkal messzi vidékekre is eljutottak, és számos új tájat fedeztek fel. A vikingek világa tele van izgalmas kalanddal, amikben a nők ugyanolyan aktívan részt vettek, mint a férfiak, holott azokban az időkben másutt ez egyáltalán nem volt megszokott dolog.
Portyák
A viking szó jelentése portyázó, kalandozó. Valószínűleg az öböl jelentésű vík szóból ered. Öbölnek hívják Skandináviában azokat a helyeket a tengerparton, ahol könnyen kiköthetnek a hajók. A viking olyan embert jelölt, aki az öblök mentén hajózik, és fosztogat. Nem is minden skandináv embert hívtak vikingnek, hanem csak azokat, akik részt vettek a tengeri kalandozásokban.
A legnagyobb dicsőség
Ezek az északi népek szorosan együtt éltek a természettel, ünnepeik is – mint például a téli yule –, a természet változásaihoz igazodtak. Ünnepek alkalmával, de azokon kívül is gyakran összegyűltek, hogy együtt egyenek, igyanak és történeteket, úgynevezett sagákat meséljenek egymásnak. A sagák szólhattak az istenekről, bátor hősökről és csodálatos kalandokról. Egy viking számára az volt a legnagyobb dicsőség, ha sagát meséltek a tetteiről!
Isteni sagák
Több istenben hittek. Isteneikről olyan izgalmas történeteket meséltek, amilyenekben ők maguk is szívesen részt vettek volna. Például Odin, a főisten, aki egyszerre volt a bölcsesség és a háború istene, az egyik szemét feláldozta azért, hogy megszerezze a tudás kútjának titkát. Gyakran hollókkal együtt ábrázolták, amik a világ híreit vitték el neki. A harcosok csarnokát, a Valhallát ugyancsak ő vezette, ahova a haláluk után kerültek a bátrak. Thor, a mennydörgés és a villámok istene hatalmas kalapácsával villámokat szórt, és a világot megvédte az óriásoktól. Ereje és bátorsága miatt sok harcos viselte a jelét, a kalapácsot, amiről úgy tartották, hogy megóvja őket a csatában. Freya, a szerelem és a szépség istennője vezette a valkűröket, a vikingek angyalait, akik a csatában elesett bátor harcosok lelkét vitték fel a Valhallába. A termékenységet, a jólétet és a boldogságot ugyancsak a gyönyörű Freya vitte el az embereknek.
Hódítások
A vikingek történelmének számos eseménye nagy hatással volt Európára. Hódító útjaik legelején megtámadták az angliai Lindisfarne kolostorát, ami óriási megdöbbenést keltett Európa-szerte. Ez volt az első olyan rajtaütés, ami megmutatta az erejüket, hogy aztán harcosaik évszázadokon keresztül rettegésben tartsák egész Nyugat- és Dél-Európát. Elsőként kötöttek ki Izlandon, ahol új telepeket hoztak létre. Vörös Erik vezetésével (a szakálla és a haja színe miatt hívták így) felfedezték és benépesítették Grönlandot. Erik fia, Leif Erikson pedig áthajózva az Atlanti-óceánon, Észak-Amerika partvidékére is eljutott. Bár az általa alapított település nem maradt fenn sokáig, ezzel a kalanddal több mint 500 évvel megelőzte Kolumbusz Kristóf útját. A viking hódítások végét a Stamford Bridge-i csata jelentette, ahol Harald Hardrada királyuk csapatai vereséget szenvedtek az angoloktól.
Minták
Ám nemcsak harcolni tudtak a vikingek, kézműveseik is ügyesek voltak. Fegyvereiket, hajóikat, ékszereiket, használati tárgyaikat a természet motívumaival, gyakran állatok, sárkányok rajzaival és fonásmintákkal díszítették. A mintáknak szimbolikus jelentésük is volt. Gondoljunk csak Thor kalapácsának az ábrázolására, amiről úgy tartották, hogy védelmet vagy szerencsét visz a viselőjének.
A vikingek bátorsága a mai napig lenyűgöz bennünket. Olyan felfedezők voltak ők, akik nem féltek az ismeretlentől, messzi tájakra is elhajóztak, hogy új dolgokkal ismerkedjenek, új hazát alapítsanak. A kitartás mellett azt is megtanulhatjuk tőlük, hogy miért járunk jól, ha nem félünk a kihívásoktól. Hiszen akkor akár még sagákat is mesélnek rólunk!