Ezeket a verseket anyu meg apu is dudorászhatná. Kérdezd meg őket! Lehet persze, hogy nem pont így, vagy nem is éppen ezeket, de hasonlókat. Mert ezek anyu meg apu gyerekkorában még nem voltak, de hasonlók igen.
Ha például elkezdenéd apunak mondani az Iván öt címűt, hogy „Ma pont ötéves lettem én, tortát ehettem, s ettem én …”, apu biztosan ráfelelné, hogy „Harminckét éves lettem én, meglepetés e költemény…” Vagyis József Attila versével folytatná. Jókat lehetne nevetni, mert vicces lenne nagyon. Az írójuk, Kiss Ottó is nagyokat derülhetett magában, míg kitalálta őket. Először eszébe juthatott az a vers, amit korábban, akár gyerekkorában tanult, aztán dudorászott rá egy mást. Legalábbis így gondolom, így történhetett. Vagy inkább ne gondoljak semmit, hanem csak dudorásszak?! Igaz! Anyuról, a csillagokról, fényképekről, nagypapáról, régi meg új kincsekről, rólam, rólad, választék van bőven. (Móra Könyvkiadó)