Ezt a könyvet Barni apukája írta. Amikor elkezdte írni, Barni hároméves sem volt. (Azóta már nagyiskolás lehet.) Egy olyan kisfiúval pedig, aki még biciklizni sem tud, nem mehet egyedül a boltba bevásárolni, és a számokat is csak hatig ismeri, azzal bizony mindennap rengeteg érdekes dolog történik.
És amikor történt valami érdekes, az apukája leírta. (Legalábbis, ha nem volt éppen fáradt, vagy éppen otthon volt, és nem a munkában vagy másutt.) És íródtak szépen sorban a mesék, még az után is, hogy Barni óvodás lett, megtanult biciklizni, és egyedül vásárolt a boltban. Így lett a Számolós mese, az Üzletes mese, a Dolgozós mese, a karácsonyi mese meg a budapesti kirándulásról szóló. Lett a barátságos mozdonyról, a csodaporszívóról. Van olyan is, amelyikben Barni a királyfi, Anya a dajka, az udvari főszakács, a kincstárnok, Apa az udvari bolond, az udvari hoppmester meg hasonlók. Barni sok mesében sok szellemes dolgot kitalál, némelyikben meg még sír is. De mindegyik mesében ott van Anya vagy Apa vagy egyszerre mind a kettő, és mindig van, aki Barnit megvigasztalja, megöleli és megpuszilja. És ez mindegyikben a legjobb. (Koinónia Könyvkiadó)
Reményi Schmal Róza rajzaival