Végre április, most már napközben tényleg hamisítatlan tavaszi idő van, nyílnak a virágok, friss langymeleg a levegő és állandóvá vált a kertben a rovarok duruzsolása. Közülük is a méhek a leghangosabbak, de nem csak úgy szórakozásból, hanem azért, mert dolgoznak, ráadásul a munkájukkal nagyon hasznosat és nem utolsósorban finomat állítanak elő: a mézet.
Azt gondoljuk persze, hogy a méhekről sok mindent tudunk, mert tanulunk róluk az iskolában, de olvashattál róluk a 
előző számában is, mégis most megpróbálunk néhány meglepő ténnyel szolgálni velük kapcsolatban.
Ősi eledel
Az ember már a történelem előtti időkben, a kőkorban is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ennek tanúbizonysága, hogy sziklarajz is készült az őskori mézvadászokról. Az első nagy méztermelők azonban az egyiptomiak voltak. Az itteni régészeti feltárások során több ezer éves mézes csuprokat is találtak, és ezeket kinyitva kiderült, hogy a tartalmuk még fogyasztható! A középkorban a méz a gyógyászat fontos alapanyaga lett, nem elsősorban azért, mert az akkori orvosok valóban tisztában voltak a gyógyító hatásával, hanem sokkal inkább azért, mert a méz volt az egyetlen jóízű élelmiszer, ami az akkori gyógyszerek összetevőinek borzalmas ízét képes volt valamennyire elnyomni.
A méhek született matematikusok
Ez az állítás több fronton is bizonyítható. A méhek képesek számolni a távolsággal, ami azért nem hátrány, ha figyelembe vesszük, hogy komoly terheket (nektárt és virágport) cipelnek nap mint nap. De ez még hagyján, ugyanis képesek a repülésük közben a Föld görbületét is figyelembe venni, más szóval a méhek tudják, hogy a Föld gömb alakú! A másik, ami a matematikai ismereteiket bizonyítja, az bizony a lép hatszögletű formája. Ez ugyanis az a forma, ami a leggazdaságosabb és legstrapabíróbb felépítést biztosítja, és formájából következően minden egyes sejtet ugyanakkora méretűre lehet építeni.
Csípés vagy szúrás?
A köznyelvben inkább csípésnek hívjuk, pedig a méh a fullánkjával igazából szúr. A szúrás közben a fullánkból kiengedett méreganyag erősebb, mint a királykobra mérge, szerencsére azonban csak olyan kis mennyiség, hogy ha valaki nem allergiás, akkor azért könnyen megúszható egy ilyen élmény, bár a méhszúrás kétségtelenül fájdalommal és duzzanattal jár.
Néhány meglepő szám
A méhek naponta akár 1500 virágot is meglátogatnak a gyűjtőkörútjuk során. Repülési sebességük akár a 40 km/h-t is elérheti, ez persze nagyban függ attól, hogy épp mennyi nektárt és virágport cipelnek, a rendkívüli navigációs képességeiknek hála pedig akár 5 kilométeres távolságból is simán visszatalálnak a kaptárba. A szárnyaik mindeközben elképesztő sebességgel dolgoznak, másodpercenként kb. 10000-szer rezdül meg, emiatt is keletkezik a jellegzetes zümmögő hangjuk.
A világ legdrágább méze
Kilogrammonként 5000 euró, azért az nem kevés pénz. Bizony ennyibe kerül a világ legdrágább méze, a törökországi Sarıçayır völgyből való Elfek méz. Különlegessége, hogy a vadon élő méhek egy 1800 méter mélyen lévő barlangban állítják elő, és a fény hiánya, valamint az ásványokban gazdag környezet jelentősen befolyásolják az itt termelődött méz összetételét, és sokan gondolják úgy, hogy emiatt mindenféle betegségekre gyógyszerként is alkalmazható. Hát az ára bizonyosan nem mindennapi, de az íze, és lehet, hogy a hatása is különleges.