Biztosan számodra is ismerős az a jelenet, mikor anyukád vagy apukád egy állványnál vagy asztalnál vasal, a vasaltruhakupacok csak nőnek és nőnek, közben meg ijesztő, sokszor hangos, gőzfelhők szállnak fel a vasalóból. Gondolkodtál már azon, hogyan tudja a vasaló ilyen simára varázsolni a ruhákat, és miért van szükség ehhez ilyen nagy forróságra? Mivel a vasaló is egy otthoni elektromos kisgép, a válaszokat itt is a gép működésében kell keresnünk.
A ruhák simítása
Először is tisztázzuk, mit is jelent a ruhák simítása. Bár ránézésre nem látszik, ha nagyítóval megnézed a ruhákat, te is láthatod, hogy azok hosszú szálakból állnak. Attól függően, hogy milyen anyagból van a ruha, a szálak lehetnek például gyapjúszálak, pamutszálak vagy (a mesterséges anyagokból, azaz műanyagokból készült ruhákban) úgynevezett polimerláncok. A lényeg az, hogy a gyűrött ruhákban ezek a szálak nagyon-nagyon össze vannak gabalyodva, a kisimítás pedig az, amikor az összegabalyodott szálakat fellazítjuk és megnyújtjuk. Ezt úgy tudjuk elérni, ha valami forró dolgot rányomunk a ruhára, hiszen ilyenkor a meleg lazítja, a nyomás pedig megnyújtja a szálakat.
Mi volt régen?
Az igazat megvallva egy egyszerű vasalóhoz nem is kell más, csak valami nehéz, forró tárgy, amit a ruhára rányomunk. Régen a mai vasalók helyett egyszerű (tűzhelyen felmelegített) vastéglákat használtak, és végül is maga a vasaló elnevezés is innen származik. A forró vastégla persze meglehetősen balesetveszélyes volt, így egy kicsivel később már faszenes vasalókat használtak. Ezek olyan vasból készült dobozok, amiknek a belsejébe izzó szenet tettek, és ha a vasaló túlságosan lehűlt, nagy erővel lóbálni kellett, hogy a szén újra felizzon. Ez sem hangzik túl biztonságosnak, ugye? Nos, a faszenes vasalókkal sem csak a balesetveszély volt a gond, hanem az is, hogy sokszor túlmelegedtek és megégették a ruhákat.
A modern vasalók
A mai vasalókban sem a túlmelegedéstől, sem a balesetektől nem kell félni, és ez két dolognak, az elektromos áramnak és a termosztát nevű kis eszköznek köszönhető. Először is, a mai vasalók melegítéséhez nem kell se tűzhely, se faszén, hiszen ezek elektromos gépek. Ez (mint már tudjuk) azt jelenti, hogy konnektorba kell őket dugni, és elektromos áram működteti őket. És hogy hogyan lesz az áram hatására a vasalóban meleg? Képzeld csak, ugyanolyan fűtőszállal, mint a hajszárítókban! A fűtőszál, ugye az a vezeték, ami nagyon felmelegedik, ha áram megy át rajta. A vasalókban a fűtőszál ezt a nagy meleget annak a résznek adja át, amit úgy hívunk, hogy talp. A talp általában fémből vagy egy nagyon kemény anyagból, kerámiából készül, teljesen felforrósodik, és ezt a részt szoktuk közvetlenül a ruhákra nyomni.
Hogyan működik a termosztát?
A baleseteken kívül, ugye, a másik kérdés a túlmelegedés. A problémát egy nagyszerű találmány, a termosztát oldja meg. A termosztát egy olyan kis eszköz, ami érzékeli, ha a vasaló elér egy bizonyos hőmérsékletet, és olyankor a fűtőszálat ki- vagy bekapcsolja. Sőt! A termosztáttal még azt is be lehet állítani, hogy milyen hőmérsékletnél kapcsoljon a fűtőszál, és így az érzékeny anyagokat is lehet biztonságosan, alacsonyabb hőmérsékleten vasalni.
Így már könnyen össze tudjuk foglalni, mi is van egy vasalóban és hogyan működik. A vasalót konnektorba dugva a fűtőszálon áram halad át, jól felforrósodik, és felforrósítja a vasaló talpát is. A termosztát nem engedi sem túlmelegedni, sem túlságosan lehűlni a vasalót. A vasalón található tekerővel be tudjuk állítani, milyen hőmérsékleten szeretnénk vasalni (vagyis hogy a termosztát milyen hőmérsékleten kapcsolja ki és be a fűtőszálat).
A gőz szerepe
Az egyetlen kérdés az maradt, hogy hogyan kerül a vasalókba gőz, és miért van rá szükség. Képzeld csak, a vasalók fejlesztésével foglalkozó mérnökök rájöttek, hogy a gőz (ami, ugye, az elpárolgott víz) egyes ruháknál nagyon megkönnyíti a ruhaszálak fellazítását, így magát a vasalást is gyorsítja. Ezért sok vasalóba (ezeket gőzölős vasalóknak hívjuk) víztartályt tettek, a talpba pedig kis csatornácskákat fúrtak. Ezeknél a vasalóknál a víztartályból a víz a talp csatornáiba kerül, ahol a forróság miatt elpárolog, a gőz pedig a talp alján lévő lyukakon keresztül rögtön be is kerül a ruhákba. Nem is olyan bonyolult, ugye?
Annyi biztos, hogy a mai vasalók sokkal biztonságosabbak, mint a régi nehéz, forró darabok. Ennek ellenére azért ne felejtsd el, hogy a forró talphoz a mai vasalókban sem szabad hozzányúlni, mert az a bőrödön biztosan égést okoz. Sőt! A vasalót sosem szabad a konnektorba dugva őrizetlenül hagyni, mert ha a forró talp valamihez hozzáér, az még tüzet is okozhat.