A Zománc utca 20.-ban rendel a félelmetes Fognyűvő doktor. Rebesgetik róla, hogy gyerekeket eszik. Gyerekeket, akik élnek-halnak az édességért, de fogat mosni, azt már nem szeretnek. Elmesélem, hogy mit csinál velük, de csak azoknak, akik nem ijedősek. Akik félnek vagy egyenesen gyáva kukacok, azoknak máris eljött a mese vége, tessék menni aludni! De előtte még: fogmosás! Nézzünk körül, maradt itt még valaki, aki gyáva? Nincs senki? Jó, akkor tehát folytathatom.
Ez a híres-neves félelmetes Fognyűvő doktor amint kiszagolja azzal a nagy fogorvos orrával, hogy egy gyerek lépett a rendelőbe, máris beülteti a fogorvosi székbe. Azután szétfeszíti a száját, belenéz, matat benne, és addig-addig keresgél, amíg lyukas fogra nem bukkan. Mielőtt betömné a gyerek fogát, előtte még szándékosan bele is fúr. Bele egyenesen a lyukba! Hogy még az eddiginél is nagyobb legyen a lyuk, amit betömhet. Bizony mondom, akinek egy csepp esze van, az nem jár fogorvoshoz.
A felnőttek akkor keresik fel Fognyűvő doktort, amikor csak akarják. Azaz leginkább semmikor. Vagy ha már nagyon fáj a foguk, kibírhatatlanul fáj. Olyankor elmennek a rendelésre, majd elszenvedik az injekciót és a fogfúrást. Ne dőljünk be nekik, amikor a fogorvosnál nagy komolyan azt mondják nekünk, hogy: „Ne félj!”, meg huncutul, hogy „Katonadolog”, meg szigorúan, hogy "Ilyen nagy gyerek csak nem fog sírni!”
Elárulom, hogy a saját fülemmel hallottam már felnőttet:
sopánkodni,
jajveszékelni,
szipogni,
sőt még
sírni is,
amikor Fognyűvő doktor kezelésbe vette.
Tudok egy felnőttről, aki úgy rettegett Fognyűvő doktortól, hogy egyenesen az anyukájáért kiáltott a rendelőben! Pedig a felnőttek anyukája már nagyon öreg, legtöbbször nagymamakorú.
Nekünk gyerekeknek mégis muszáj elmennünk a fogorvoshoz, amikor azt parancsolják az ijedős felnőtt szüleink.
A Zománc utca 20.-ban, Fognyűvő doktor várótermében két gyerek kuporog és várja, hogy megvizsgálja (beinjekciózza az ínyét, kifúrja a fogát) Fognyűvő doktor. Testvérek. A fiút otthon Pajtinak hívják. Ő találta ki magának ezt a nevet, és most már úgy megszokta, hogy csakis erre hallgat. Szólítsuk csak mi is Pajtinak! A húgát pedig, aki két évvel fiatalabb nála, Pajti rendesen Húginak hívja. Rá is ragadt ez a név, mi se hívjuk máshogy! Kedves lányka ő, soha rosszabb kishúgunk ne legyen!
És máris, ahogy megismertük, a bizalmunkba fogadtuk őket, kísérteties nyikorgással feltárul Fognyűvő doktor rendelőjének ajtaja. Kis barátainkra szörnyű megpróbáltatások várnak! Anyukájuk elrámolja a kedvenc mesekönyvüket, amiből a várakozás közben felolvasott nekik. Kézen fogja balról Pajtit, jobbról Húgit, majd elnyeli őket Fognyűvő doktor rendelője.
A fogorvosi vizsgálat a következőképpen zajlott.
Fognyűvő doktor arra kérte Pajtit, hogy nyissa ki még nagyobbra a száját. Egy kis orvosi tükörrel megvizsgálta a fogait. Néhány helyen meg is kocogtatta, meg is kapirgálta. Szemlátomást attól tartott, hogy Pajti megharapja. Vizsgálat közben, amikor benyúlt a kisfiú szájába, többször visszahúzta a kezét.
– Ne féljen, Fognyűvő doktor – biztatta anyu –, nem harap a gyerek!
Egyszer csak Pajti felszisszent. Fognyűvő doktor közölte vele a lesújtó hírt:
– Ez minden bizonnyal egy lyukas fog lesz, Pajti.
Pajti egészen elsápadt a hír hallatán. A szeme sarkából ekkor megpillantotta a szépséges Higiénia nővért. Tudta máris, hogy erősnek kell lennie. Ha kilyukadt egy foga, hát kilyukadt.
Higiénia nővér végre Pajti szájába adta a nyálelszívót. Micsoda játékszer az, csodálkozom is, hogy a gyerekek nem nyálelszívót kérnek a születésnapjukra! Az a legviccesebb, amikor a nyelvüket is majdnem beszippantja! Próbálja ki mindenki, remek szórakozás!
Fognyűvő doktor hátraengedte a fogorvosi szék támláját, és Pajti látta a neonlámpákat a mennyezeten. A szeme sarkából észrevette anyut is, aki ígéretéhez híven nem hagyta magára egy pillanatra sem. Húgi pedig anyu mögül kukucskált.
Ha nem lett volna tele a szája a nyálelszívóval és Fognyűvő doktor kezével, akkor Pajti elmondta volna Húginak, hogy igazán nincs mitől tartani. Az injekció, közismert nevén a szuri, na, azt nem mondja, hogy kellemes, de éppen csak egy pillanatig fáj. Különben is nagyon hasznos, úgy elzsibbasztja az ember száját, hogy amint hatni kezd, többé nem érzünk fájdalmat a kezelés során.
Fognyűvő doktor úgy dolgozott Pajti fogán, mint a villám. Közben elmagyarázta, hogy mit és miért csinál. Pajti egyedül a fúró hangját találta kellemetlennek. Túl közel volt a füléhez, ezért nagyon hangosan szólt. Amikor ezt szóvá tette, anyu segített, és befogta Pajti fülét. Így már könnyebben ki lehetett bírni. Ráadásul hamar véget is ért az egész.
– Nagyon bátor voltál, Pajti! – mondta Fognyűvő doktor, amikor végzett a fogfúrással.
– F-f-fognyűvő doktor b-b-bácsi is nagyon b-b-bátor volt!
A három lány – anyu, Húgi és Higiénia nővér – egyetértően bólintott. Így igaz, Fognyűvő doktor és Pajti egyaránt bátran viselkedtek, amiért egyszer sem sírták el magukat, és nem szaladtak el a kezelés alatt.
– Nem maradt más dolgunk, mint kiválasztani, hogy milyen színű legyen a tömésed. Melyik a kedvenc színed, Pajti?
– A z-z-zöld.
– Hát akkor, ha szeretnéd, olyan zöld tömést teszek a fogadba, mintha beleragadt volna a sóska. Az ám az igazi móka!
Pajti együtt nevetett Fognyűvő doktorral.
– D-d-de lehetne s-s-sárga is.
– Mintha citromba haraptál volna? Azt te sem akarhatod!
– N-n-nem. L-l-legyen inkább cs-cs-csak zöld.
Fognyűvő doktor kérdőn nézett anyura. Olyannak ismerte meg ugyanis, akinek nem árt kikérni a véleményét egy hasonlóan fontos döntés előtt, mint hogy milyen színű legyen Pajti lyukas fogának tömése.
Anyu nemet intett. És hiába kérlelte Pajti, Anyu hajthatatlan maradt.
– De hát miért nem, anyu? Olyan l-l-lenne, mintha b-b-beleragadt volna a s-s-sóska a fogamba.
– Éppen ezért, Pajti. Szerintem jobb, ha úgy néz ki a fogad, mintha nem ragadt volna bele semmi sem.
Pajti elszomorodott.
Még az sem vigasztalta, hogy Higiénia nővér szerint is igaza van anyunak. Hogyne szomorkodott volna! Ha olyan alaposan fogat mos, ahogy megígértették vele – mindennap háromszor három percig, reggel, délben és este –, akkor valószínűleg soha többé nem lesz lyukas foga. Talán ez volt élete utolsó lehetősége arra, hogy zöld fogtömése legyen!
Fognyűvő doktor közben hozzákezdett, hogy betömje Pajti fogát az unalmas fehér színű töméssel. Miközben dolgozott, közel hajolt Pajtihoz, hogy ne hallhassa más, amit a fülébe súg.
– Figyelj csak, Pajti, lehet, hogy anyukád nem engedi a színes fogtömést. Azt azonban te döntheted el, hogy milyen ízűt szeretnél.
– M-m-miért, azt is lehet?
– Úgy bizony. Akármilyen ízűt kérhetsz. Nem fogja megtudni senki. Hiszen az ízeket csak te érzed!
– Az b-b-biztos!
– Szóval, milyen ízű tömést szeretnél?
– Hmm... legyen olyan ízű, mint a r-r-rántott hús s-s-sült krumplival. Vagy ne is. Inkább k-k-kólaízű legyen.
– Ez csak természetes – felelte Fognyűvő doktor. Erősen koncentrált, míg betömte Pajti fogát a fehér színű, de kólás ízesítésű töméssel.
Kalmár István rajza