Biztosan neked is feltűnt már nyáron, mikor rengeteget süt a nap, hogy egyes emberek bőre a napsütésben szépen lebarnul, másoké meg csúnyán, fájdalmasan bevörösödik, vagyis leég. Valakinek a vörösre égés után barnul be a bőre, de a leégett bőr legtöbbször lehámlik, s alatta megint csak előbújik a fehérség, mintha az égés meg sem történt volna. Min múlik az, hogy hogyan barnulunk a napon? Miért hólyagosodik fel a leégett bőr? Mennyire veszélyes a napsütés, és miképp védekezhetünk a leégés ellen? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ.
A sötétbarna festék
Talán te is tudod – a 
-ban is volt már róla szó –, hogy az emberi bőrnek három rétege van, a felhám, alatta az irha és a bőralja. A barnulás kérdésében legfontosabb a felhám. Ennek az aljában találhatók a festéktermelő sejtek, amik a melanin nevű sötétbarna festéket termelik. A bőrünk alapszíne és a napsütésre bekövetkező változás azon múlik, hogy mennyi festéktermelő sejtünk van. A sötétebb bőrű embereknek sok van, amik rengeteg melanint termelnek, a világos bőrűeknél meg pont ellenkezőleg, nincs elég melanin, mert nagyon kevés a festéktermelő sejt a bőrükben. A sejtek számán egyébként nem tudunk változtatni, a bőrtípusát mindenki a szüleitől örökli.
Ha sok, ha kevés a melanin
A melaninnak nagyon fontos fényvédő szerepe van, óvja a bőrünket a napfény káros hatásaitól. Ha a bőrünket napsütés éri, az abban lévő UV- (ultraibolya) sugárzás a hámsejtjeinkben komoly roncsolást vihet végbe (képes szétroncsolni benne magát az örökítőanyagot, a DNS-t). Erre a roncsolásra a testünk jelet küld a festéktermelő sejteknek, hogy kezdjenek el azonnal melanint termelni, nehogy még több UV-sugárzás jusson a bőrünkbe. A sötét bőrűeknél ezzel nincs gond, mert a sok sejt azonnal rengeteg melanint termel, és a bőr elsötétedik. Ezt nevezzük barnulásnak. A világos bőrűek kevésbé szerencsések. Hiába jelez a test, egyszerűen a kevés festéktermelő sejt nem tud elég melanint termelni. Védekezés hiányában a bőr sejtjei elhalnak, és gyulladás keletkezik. A gyulladás miatt kipirosodik a bőr, alatta az erekben nagyobb lesz a véráramlás, így a leégett rész még fel is melegedik. A megégett bőr ráadásul iszonyúan fájdalmas, szinte alig lehet hozzáérni. Sőt akár felhólyagosodhat, és a lehámlását sem ússzuk meg. Ezt másodfokú égésnek nevezzük. Az égett bőrréteg alá pár nap múlva folyadék kerül az ereinkből, amit hólyagoknak látunk, a folyadék pedig lassan lelöki a felette lévő hámréteget. A leégésnek ugyanakkor nem csak a bőrünkön vannak tünetei, sokszor émelyeghetünk, szédülhetünk vagy akár el is ájulhatunk tőle.
Fontos!
Amint látod, a leégés nem kellemes, mi több, veszélyes dolog! Először is a hólyagok miatt sok folyadékot vesztünk, ezért ha leégtél, mindig igyál nagyon sokat. Figyelj arra is, hogy a leégett bőr könnyen elfertőződhet, például ha piszkos kézzel nyúlsz hozzá. A legjobb ilyenkor megkérni a szüleidet, hogy kézmosás után egy tiszta vattapamaccsal kenjenek leégés utáni krémet a bőrödre. Ezek a krémek nyugtatják a bőrt, és fel is gyorsítják a gyógyulását. A legjobb stratégia a leégést teljesen elkerülni. Erre valók a napfényvédő krémek. Nyáron mindenképp használj legalább 20 faktoros krémet, lehetőleg nemcsak a strandon, hanem akkor is, ha valahol sokáig a napon kell lenned.