Sorozatunk eddigi részeiben megnéztük, hogy milyen lesz a jövő közlekedése, és nagy vonalakban azt is áttekintettük, hogy mit fogunk majd enni. De az egyik legfontosabb kérdés mégiscsak az, hogy milyen otthonokban fogunk élni, hol töltjük majd az életünk jelentős részét. A következőkben erre próbálunk válaszokat találni.
A mostani részben arról lesz szó, hogy milyen jövőbe mutató megoldások léteznek manapság, megnézzük, hogy milyen is egy igazán energiatakarékos ház, és hogy mit jelent az okosotthon fogalma. A következő számban pedig majd arról fogunk beszélni, hogyan lehet házat nyomtatni és miképpen lehet megfelelően építkezni a tornádók és az árvizek által veszélyeztetett területeken, amelyekből sajnos az éghajlatváltozás miatt egyre több van világszerte.
A passzívház
Ennek a furcsa szónak, és a megfelelő épülettípusnak meglepően hosszú története van, ugyanis ilyen házak már több mint harminc éve léteznek. Először Németországban, majd Ausztriában váltak népszerűvé, de azóta a világ minden táján építettek már passzívházakat. Ezeknek az építményeknek a lényege az energiahatékonyság, és emiatt tekinthető a passzívház igazán jövőbe mutató elképzelésnek.
De hogyan lehet elérni azt, hogy egy lakás vagy ház a lehető legkevesebb energiát fogyassza el? Köztudott, hogy energiából, ami manapság igencsak drága, a legtöbb a fűtésre és a hűtésre (légkondicionálás) megy el, így értelemszerűen ezen lehet a leginkább spórolni. Ennek kulcsa pedig a jó hőszigetelés a falakon, az ablakokon, a padlón és a plafonon. Egyszerűen fogalmazva úgy kell becsomagolni a megfelelő anyagokkal a házat, hogy az télen a hideget, nyáron meg a meleget ne engedje be a lakásba. Az épület fűtéséhez és hűtéséhez emellett fel lehet használni olyan energiaforrásokat is, amelyek nem szennyezik a környezetet, például a házak tetejére szerelhető napelemtáblákat, amelyek nagyon sok áramot képesek termelni teljesen ingyen.
A másik nagy energiavámpír egy háztartásban a vízmelegítés. A passzívházakban ennek a problémának a megoldását is általában a napenergiára bízzák, méghozzá ún. napkollektoroknak a tetőre építésével. A napkollektor nem azonos a napelemmel, hiszen ez a szerkezet kifejezetten a víz melegítésére szolgál, a hasonlóság csupán annyi, hogy ez is a Nap energiájából táplálkozik. Persze akkor sem maradunk egy passzívházban meleg víz nélkül, ha éppen nem süt eléggé a Nap, hiszen ekkor a vízmelegítés feladatát átveszi egy elektromos szerkezet, amely a megfelelő hőmérsékletű vizet előállítja.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha ez ilyen jó, akkor miért nem épít mindenki passzívházat? Hát, a válasz természetesen az, hogy ezeknek az épületeknek a megépítése drága, de az is igaz, hogy nagyon olcsó a fenntartásuk, így az a sok pénz, amit egy ilyen ház építésére rá kell költeni, hosszú évek alatt ugyan, de bőven megtérül.
Okosotthonok
A jövő otthonai alighanem kivétel nélkül okosotthonok lesznek majd, és az is igaz, hogy a megfelelő eszközök telepítésével már ma is minden otthon lehetne okos, de legalábbis okosabb. Persze ez is főleg pénzkérdés. Szóval mitől okos az otthon? Hát attól, hogy egy komplett számítógépes rendszer irányítása alatt áll úgy, hogy a telepített berendezések képesek érzékelni a ház külső környezetét (hőmérséklet, napfény, csapadékviszonyok, stb.), valamint a lakás belsejének viszonyait, majd a házban található elektromos rendszerek segítségével úgy szabályozzák a lakás állapotát, hogy az a legkellemesebb legyen az ott élőknek. Például ha erősen besüt a nap az ablakon és túlmelegedne a ház, akkor az automata leereszti a redőnyt vagy elhúzza a függönyt. De télen ez fordítva is igaz lehet: ha éppen szépen süt a nap, a rendszer a lehető legtöbb napfényt ereszti be annak érdekében, hogy a Nap energiája minél jobban felfűtse a lakóteret.
Az okosotthon képes az interneten érkező időjárási információk feldolgozására is. Így ha hirtelen vihar jön, akkor becsukja a nyitva lévő ablakokat és mondjuk feltekeri a kihúzott napellenzőt. Az okosotthonhoz tartozhat persze még számtalan kütyü, például kamerarendszer, amellyel a tulajdonosok akkor is szemmel tarthatják a lakást vagy akár a háziállatokat, ha éppen nincsenek odahaza, sőt akár enni is adhatnak az otthoni cicának az okostelefonjukról vezérelt önetető berendezés segítségével, vagy akár távolról is elindíthatják a mosógépet, a robotporszívót, vagy mondjuk megnézhetik, hogy mennyi áramot termel éppen a háztetőn lévő napelem. Persze azért azt is érdemes megemlíteni, hogy magának az okosotthon-rendszereknek is megvan a veszélye, hiszen akár illetéktelenek is hozzáférhetnek ahhoz, így minden esetben nagyon körültekintőnek kell lenni az ilyen berendezések telepítésénél.