A világ körülöttünk nagyon gyorsan változik, fejlődik, miért lenne kivétel ez alól a sport? Jövőbe tekintő sorozatunkban most a jövő sportjairól és a sport jövőjéről lesz szó. Megnézzük, hogy milyen új versenyszámok kerülhetnek fel az olimpia programjára, a technika fejlődése miként befolyásolja a versenysportot, és egy alig tíz esztendővel ezelőtt megjelent, magyar fejlesztésű sportágat is mutatunk, amely azóta elképesztő népszerűségnek örvend a világ számos pontján.
Olimpiai újdonságok
A következő nyári olimpiának 2024-ben Franciaország fővárosa, Párizs ad majd otthont, 2028-ban pedig Los Angeles lesz a játékok házigazdája. Érdekesség, hogy mindkét város már harmadszor rendezheti meg a világ legnagyobb sporteseményét. De lássuk az újdonságokat!
A párizsi olimpián mutatkozik be először versenyszámként az eredetileg New York egyik városnegyedéből, Bronxból származó utcai tánc, a break. Nagy siker lesz, az biztos, hiszen a hiphopzenével aláfestett akrobatikus produkciók igen látványosnak ígérkeznek. Los Angelesben aztán további sportágakkal bővül a paletta. Itt láthatunk majd először flag football mérkőzést, ami nem más, mint az amerikai focinak egy finomított változata. Ellentétben az egyébként elég durva anyasportággal, ebben sem az ütközés, sem pedig a másik játékos feltartása, blokkolása nincs megengedve. Drága védőfelszerelést sem kell viselniük a játékosoknak, mert anélkül is biztonságosan játszható.
Egy másik csapatsport is ekkor mutatkozik be először, a lacrosse. A játékosok (csapatonként 10-10 fő) egy hálóvégű bot segítségével játsszák, ebben viszik a labdát, ezzel passzolnak, a cél pedig az, hogy a játékszer az alig két méter széles kapuba kerüljön. A sportolók kötelezően védőfelszerelést viselnek, mivel ez a játék nem veszélytelen. Eredetileg bennszülött amerikai indiánok játszották, vagyis régi játék ez is.
A sport és a technika fejlődése
Amikor focimeccset nézel, már meg sem lepődsz, ha azt hallod, hogy gólvonal-technológia vagy videobíró (VAR). Régebben a játékvezető és az oldalvonal mellett szaladgáló partjelzők szemére volt bízva, hogy vitatott helyzetben eldöntsék, áthaladt-e a labda a gólvonalon, vagy sem. Manapság a labdába épített mikrochip jelzi, hogy érvényes-e a találat. A videobíró ugyancsak a technika fejlődésének az eredménye, hiszen a komolyabb focimeccseken tucatnyi nagy sebességű kamera figyeli a játékot.
Ha a rendszert figyelő és a sok-sok monitort egy elkülönített szobában néző videós játékvezetők valami szabálytalanságot észlelnek, amit a pályán lévő bíró nem vett észre, akkor figyelmeztetik őt, hogy nézze vissza az esetet, és a felvételek alapján hozzon döntést. Ezt az új rendszert persze sok kritika is éri, de alapvetően azért mégiscsak jó dolog, hogy igazságosabbá teszi a játékot, és nagyban segíti a pályán lévő játékvezető dolgát. A technikai fejlődés nélkül persze ez sem létezhetne, és nagy kérdés, hogy ezek után a későbbiekben nem válik-e feleslegessé a pályán tevékenykedő játékvezetők munkája.
A világhódító magyar találmány, a teqball
A teqball ugyan még nem olimpiai sportág, de szó van róla, hogy akár a 2028-as Los Angeles-i játékok programjába is bekerülhet. A foci és az asztalitenisz kombinálásával kialakított sportágról világsztár focisták is elismeréssel beszélnek, a nagy teqballversenyeket már sok ezer fős közönség előtt rendezik, és a világ legnagyobb tévécsatornái közvetítik.
Egy speciális ívelt asztalon játsszák, középen hálóval. A szabályok nagyon hasonlítanak az asztalitenisz szabályaihoz. A játékszer hagyományos focilabda, a játékosok pedig egyesben vagy párosban mérhetik össze tudásukat. Hivatalosan 2016-ban mutatták be Budapesten a világhírű brazil futballista, Ronaldinho jelenlétében, aki azóta is a teqball hivatalos nagykövete. Az első teqball-világbajnokságot egy évvel ezután rendezték, és a sportág népszerűségét mutatja, hogy a világon már több mint száz országban alakult teqballszövetség. Így tehát minden remény megvan arra, hogy szabadidősportként és versenysportként is a jövő sportágává váljon ez a nevén kívül mindenben magyar találmány.