Március 22-e a víz világnapja. Ezt a napot a Föld számos országában megünneplik, talán a ti iskolátokban is megemlékeztek róla. Sok szó esik ilyenkor környezetvédelemről, a vízzel való takarékoskodás szükségességéről, az élővizek és az ivóvízforrások tisztaságának a megőrzéséről és általában arról, hogy a víz milyen fontos szerepet játszik a mindennapi életünkben. Most mégsem ezekről az amúgy igen fontos témákról lesz szó, hanem a víz energiájának a hasznosításáról.
A víz erejét vízikerekek, vízimalmok építésével már az ókori görögök és rómaiak is hasznosították. Gabonát őröltek, fűrészeltek vele. Hasonló szerkezeteket alkalmaztak az ókorban a kínaiak és indiaiak például a vasolvasztáshoz fújtatónak. Öntözőcsatornáikba is a víz energiáján alapuló mechanikus gépekkel emelték át a vizet, hogy a termőföldjeiket megöntözzék.
A modern áramtermelők
A mai, modern vízi erőművek elektromos áramot termelnek. Ez az áram hajtja, forgatja, működteti a gépeket a legegyszerűbb háztartási kávédarálótól kezdve a legbonyolultabb gyári szerkezetekig. A vízi erőművek, akárcsak a régi vízimalmok, legtöbb esetben a víz gravitációs energiáját, azaz esését kihasználva termelik a villanyáramot. A világon megtermelt összes elektromos energia majdnem 20 százalékát a vízi erőművek adják. Ez messze megelőzi a szél- és naperőművekben előállított villanyáram mennyiségét. Vagyis az energiatermelésben egyértelműen a vízi erőműveké a vezető szerep.
A dunai erőművek
Az energiatermelés szempontjából számunkra legfontosabb a Duna folyó. A Volga után ez Európa második leghosszabb folyama. Hatalmas vízgyűjtő területének és ragyogó természetföldrajzi adottságainak köszönhetően tele van vízi erőművel. A gyorsabb sodrású felső szakaszon, tehát Németországban és Ausztriában vízi erőművek sora épült rá. A legfelső, az Ulm városában található erőmű már igen régtől, az 1800-as évek vége óta termeli az áramot. Ausztriában kilenc nagy dunai erőmű működik, ezek az ország energiaellátásának jelenleg 20 százalékát biztosítják.
A bősi erőmű
Szlovákia és Magyarország határán termeli az áramot a bősi vízlépcső. Építését rengeteg vita és ellenkezés kísérte. Nem ok nélkül, hiszen az erőmű üzemeltetése sok káros hatással jár a Duna alsóbb szakaszaira, főleg a magyarországi részre nézve. Ezt manapság már nemigen vitatja senki. Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy minden vízi erőmű építése óriási beavatkozást jelent a környező élővilágba. Ezeknek a hatásoknak a felmérése és kiszámítása a korábbi időkben bizony sokszor elmaradt. Így sajnos előfordul, hogy a nem kellő körültekintéssel épített vízi erőművek környezetében – például a Bős és a Dunakanyar közötti szakaszon – pusztulnak a part menti és vízi élőhelyek, és idővel teljesen átalakul, kicserélődik az élővilág.
Tudtad?
A Dunán épült meg Európa legnagyobb vízi erőműve, a szerb–román határnál lévő Vaskapu erőmű. Méreteire jellemző, hogy ez az egy létesítmény biztosítja Szerbia elektromos energiaigényének több mint egyharmadát és a román áramfelhasználás több mint egynegyedét.