Neked mekkora az ökológiai lábnyomod? Nem tudod? Vagy még nem számítottad ki? Itt pótolhatod! Elmondjuk, hogyan kell. Először persze majd tisztázni kell, mi is az az ökológiai lábnyom.
Manapság sokat hallunk a környezetvédelem és a természet megóvásának fontosságáról. Néhány dolgot ezzel kapcsolatban már rutinszerűen meg is teszünk. Ilyen például a papír-, a műanyag- és az üveghulladék elkülönített gyűjtése, vagy a házak hőszigetelése a kisebb energiafogyasztás érdekében. Ennek ellenére sajnos a környezet és a természet rombolása soha nem látott szintre emelkedett, aminek egyik fontos következménye, hogy melegszik a Föld levegőjének hőmérséklete, ami miatt olvad a sarkvidékek jege. Ez – a vízszint emelkedése miatt – beláthatatlan következményekhez vezethet a világ számos tengerparti városa számára. Gondoljunk csak Velencére, ami az Adriai-tenger partján eleve cölöpökre épült.
Ez persze csak egyetlen szempont, ami mellett ugyanilyen fontos lenne az erdőirtások befejezése, vagy a talaj- és tengervíz szennyezésének megszűntetése, és a termőföldek állagának megőrzése. Sorozatunkban megpróbáljuk áttekinteni, hogy milyen lehetőségeink vannak a környezet és a természet védelmére. Szó lesz arról, hogyan lehet takarékosan bánni a legfontosabb erőforrásokkal (vízzel, fűtőanyagokkal, termőfölddel), hogyan lehet csökkenteni a levegőbe kerülő káros anyagok mennyiségét, és miképpen lehet feldolgozni a még hasznosítható hulladékokat. Összefoglalva és divatos kifejezéssel élve, hogyan lehet biztosítani a fenntartható fejlődést.
Első lépésként nem árt megismerkedni az ökológiai lábnyom fogalmával. Nagyon leegyszerűsítve ez a fogalom azt jelenti, hogy egy embernek átlagosan mekkora földterületre van ahhoz szüksége, hogy a jelenlegi életszínvonalát tetszőlegesen hosszú ideig fenn tudja tartani, ha úgy tetszik mekkora lábnyomot hagy a Földön. Ennek értéke manapság az egész világon átlagosan 2,2 hektár (ez kb. 4 és fél focipálya). A probléma az, hogy a Föld népessége és a megművelt földterület nagysága átlagosan már csak 1,8 hektárt engedne, azaz úgy fogyasztjuk el az erőforrásainkat, hogy azok nem képesek újratermelődni. Ráadásul a világ egyes országaiban óriási eltérések vannak az ökológiai lábnyom nagyságát illetően. Amíg Afrika sok országában a lábnyom mérete mindössze 0,5 hektár, addig az igen környezettudatosan élő németeknél már így is 5,3 hektár, Amerikában pedig egészen elképesztő: 10,3 hektár. Ez azt jelenti, hogy Németország átlagosan több mint kétszer, Amerika pedig majdnem ötször annyit fogyaszt és szemetel, mint ami a fenntartható fejlődéshez megengedhető lenne. Nem szabad elfelejteni, hogy Afrikában nem azért ilyen kicsi a lábnyom, mert az afrikai emberek olyan környezettudatosan élnek, hanem azért, mert nincsenek nagy termelő üzemek, kevés a termőterület, ami miatt viszont óriási a szegénység.
Az ökológiai lábnyom fogalma lehet, hogy bonyolultnak tűnik, azonban hamar megértheted, ha idekattintasz, és néhány egyszerű kérdés segítségével kiszámítod a saját lábnyomodat. Lehet, hogy meg fogsz lepődni, hogy bizony nagyobb, mint amekkora lehetne. Reméljük azonban, hogy sorozatunk következő részeiből kiderül, hogy hogyan is csökkentheted a jövő érdekében saját ökológiai lábnyomodat.