Az ősmagyar rágcsáló
Nem sok ember van a világon, aki látott már délvidéki földikutyát. Ennek két oka is van. Egyrészt, mert ez a rendkívül bájos kis rágcsáló a kihalás szélén táncol. Mindössze 300 példányról tudunk.
Másrészt, mert rejtőzködő életmódot folytat, s ez nagyon nehézzé teszi a megfigyelését. Akár a vakond, földbe vájt alagutakban él. Száz méter hosszú alagutat is képes ásni magának. De nem a mellső lábait használja a föld túrására, mint a vakond, hanem a fogait. Így szó szerint áteszi magát a talajon. A járat legmélyebb pontja néha több méterrel a földfelszín alatt található.
A természetvédők Magyarországon, Ásotthalom közelében most próbálják megvédeni az ott élő mintegy 200 délvidéki földikutyát. Ez a legritkább faj a földikutyák között. De a többi faj is mind a Kárpát-medencében él, sehol másutt a világon. Így elmondhatjuk, hogy a földikutya olyan állat, amely a Kárpát-medencében alakult ki, és a mai napig kizárólag csak itt fordul elő.
A dombház
Környezetbarát lakóházat építeni drága mulatság, mert drága az alapanyag. De van olcsó megoldás is: a dombház. Ennek a lényege, hogy a ház tetejére nem cserép, hanem föld kerül. A földbe növényeket, füvet, bokrokat ültetnek. Ez tartja meg a „tetőt”.
A földréteg nyáron kellemesen hűvössé, télen pedig jó meleggé teszi a dombházat. A legviccesebb az egészben az, hogy télen, még ha nincs is hegy a közelben, akkor is lehet szánkózni, hiszen a dombház teteje akár szánkópályának is alkalmas.
Két tipp az ételmaradék felhasználására
Sütés-főzés után rengeteg háztartási hulladék keletkezik. Ételmaradék is, amit legtöbbször egyszerűen kidobunk. Pedig még ez is használható lenne! Íme, két ötlet:
1. A kávéfőzés után megmaradt zaccot imádják a rózsák és az örökzöld növények. Hálásak lesznek, ha alkalmanként ezzel trágyázzuk meg a földjüket.
2. A nyers tojás héjával is javíthatjuk a talajt. A héjat összetörve kiszórhatjuk a veteményesbe. Egy csomó ásványi anyag és vitamin oldódik ki belőle. Ráadásul a levélrágó csigákat is távol tartja.