Sorozatunk eddigi részeiben a pénz kialakulásáról és annak megjelenési formáiról volt szó. Most a bankokkal, a pénz világának legfontosabb szereplőivel fogunk megismerkedni. Ez azért is fontos, mert manapság már szinte minden ember életében jelen van a bankolás, a rendszer működéséről azonban mégsem szoktunk túl sokat tudni.
A bank kifejezés eredete
A bank szó a német nyelvből származik. Eredeti jelentése: pad. A középkori vásárokban a pénzváltók asztalokon, padokon bonyolították az üzleteiket, így változott a szó jelentése a pénzváltók asztalává. A kifejezés aztán Észak- és Közép-Itália nagy vásáraiban is elterjedt banca formában, majd szép lassan szerte Európában a pénzügyek, a pénzváltás helyszínének elnevezésévé vált.
Mi a bankok szerepe a gazdaságban?
A bankok a pénz áramlását biztosítják, ha úgy tetszik a bankrendszer jelenti a gazdaság szívét, amely a pénzfolyamatok „vérkeringését” biztosítja, azt a rendszert, ami pénzt pumpál a gazdaságba. Ha az előző mondattól nem lett világosabb a dolog, az nem a te hibád. Nem olyan egyszerű ez, ezért nézzük a dolgot konkrétabban is. A bankok leginkább két típusú pénzügyi szolgáltatást nyújtanak: hitelt, azaz kölcsönt adnak azoknak, akiknek szükségük van pénzre, és betéteket gyűjtenek, azaz őrzik azoknak a pénzét, akiknek meg sok van belőle. Az egészben a kulcsszó: a kamat.
Mi az a kamat?
Nagyon leegyszerűsítve a dolgot a kamat nem más, mint a pénz felára, a pénz megszerzésének díja. Általában százalékban szokás az értékét kifejezni. Vegyünk egy példát: van felesleges 100 euród, beviszed a bankba, ott pedig megígérik, ha egy évig náluk hagyod a pénzt, akkor 110 eurót fognak visszafizetni neked az év leteltével. Te megbízol ebben a szolgáltatásban (a bankok működésében a bizalom nagyon fontos tényező), otthagyod a pénzt, nincs többé dolgod vele, a befektetett összeg dolgozik helyetted és keres neked a 100 euród egy év alatt még 10 eurót.
De mit csinál a bank a 100 euróddal? „Elküldi” dolgozni. Kölcsön adja egy olyan ügyfélnek, akinek meg szüksége van a pénzre. De nem csupa szívjóságból teszi ezt, hanem kamatra! Méghozzá magasabb kamatra, mint amennyit a betét lejártakor, azaz egy év múlva neked fizet. A bank mondjuk azt fogja ajánlani a kölcsönre vágyó ügyfélnek, hogy ad 100 euró kölcsönt (ez végül is a te pénzed, amit a banknak adtál megőrzésre) egy évre, de az idő lejártakor 120 eurót fog visszakövetelni. És itt megérkeztünk a bankrendszer működésének a lényegéhez: a bank az általad elhelyezett 100 euróból csinált 120 eurót, ebből 110 eurót visszafizetett neked, 10 euró pedig a saját haszna lett. Persze felmerülhet benned a kérdés, hogy akkor még jobban jártál volna, ha közvetlenül te adod kölcsön azt a pénzt. Igen ám, de egy pénzzel rendelkező ügyfél nem feltétlenül ismer olyan embert, aki éppen kölcsönre vágyik, a bank viszont, mint pénzügyi szolgáltató össze tudja hozni az ügyfeleket, ráadásul a törvény által szabályozott keretek között, így jogos, hogy ő is keres az üzleten.
A bankok szolgáltatásai
A betétek gyűjtésén és a hitelek nyújtásán túl a bankok különböző pénzügyi szolgáltatásokkal is foglalkoznak, amelyek közül néhánnyal már te is biztosan találkoztál. Ilyen lehet a bankkártyák kibocsátása, a pénzkiadó automaták üzemeltetése, pénzügyi átutalások, például a gáz- és villanyszámla összegének automatikus intézése, a pénzügyi tanácsadás és az online bankolás, azaz a pénzügyek interneten való intézésének a lehetőségét nyújtó szolgáltatás.
A kétszintű bankrendszer
A modern bankrendszerek két részből állnak, amelyben van egy központi bank és vannak az úgynevezett kereskedelmi bankok. Magyarországon a központi bank szerepét a Magyar Nemzeti Bank, míg az eurót használó országokban – így Szlovákiában is – az Európai Központi Bank tölti be. A központi bankok (más néven jegybankok) nem állnak közvetlen kapcsolatban a magánemberekkel vagy vállalkozásokkal, náluk nem lehet számlát nyitni, betétet elhelyezni vagy kölcsönt felvenni. A jegybank feladata a „bankok bankjaként” a kereskedelmi pénzintézetek számláinak vezetése és felügyelete, a pénzkibocsátás, az úgynevezett alapkamat meghatározása és ezen keresztül a gazdaság rémének számító inflációnak (a pénz romlásának) a kordában tartása. De arról, hogy mi az alapkamat, milyen tünetei vannak az inflációnak, és hogy mi a jegybankok, valamint az állam szerepe ennek a kezelésében, majd a következő számban lesz szó.