S. O. S. - veszélyben a koala Ausztráliában. Ez a kedves kis állat a természetvédők szerint akár néhány évtizeden belül teljesen eltűnhet a kontinensről, ha nem vigyáznak rá. Már most is csak szigetszerűen találhatók meg a csoportjai ezen a különös földrészen. Pusztulásában szerepet játszott a vadászata (vadászták a vastag és puha bundájáért), a betegségek és az erdőirtás. Lassan eltűnik a koalák természetes élőhelye Ausztráliában! Lehetséges volna ez? Hiszen a koala az ország egyik nemzeti állata, a sydney-i olimpiának is a kabalaállata volt...
A koaláknak nagy, összefüggő erdős területre van szükségük ahhoz, hogy elegendő táplálékhoz jussanak. Az ember viszont egyre több terület foglal el Ausztráliában is, és a kis bundások lassan visszaszorulnak a bozótosba. Még nagyobb baj, hogy az éghajlat megváltozásával, a felmelegedéssel az utóbbi időben az eukaliptuszfa leveleinek a tápanyagértéke is megváltozott. A koalák pedig szinte kizárólag eukaliptuszlevéllel táplálkoznak. De hiába esznek belőle sokat, ha nincs benne elég tápanyag. Az állatkák alultápláltak lesznek, és elveszítik az ellenállóképességüket a betegségekkel szemben.
A koala erszényes állat, akárcsak a kenguru. Amikor megszületik, alig 2 cm hosszú, szőrtelen és vak, de még füle sincs. Ezért fél évig még az anyja hasán lévő erszényben lakik. Amikor kinő a füle és a szőre, s már lát is, kibújik az erszényből. Az anyját azonban ekkor sem hagyja el. Még további fél éven át cipelteti magát vele. A hátába csimpaszkodva éldegél.
A felnőtt állat a nap nagy részét ‒ vagy 20 órát ‒ az eukaliptuszfa ágai közt tölti mozdulatlanul. Legtöbbször alszik vagy legalábbis szunyókál. A fennmaradó időben, főleg éjjel, táplálkozik. Eukaliptuszlevelet rágcsál. Jó alaposan, egészen kásaszerű péppé rágja a leveleket. Egy nap fél kilót is elfogyaszt belőle.
Ez a bundás kis állat mintha a medvére hasonlítana, pedig nincs rokonságban a mackókkal. Testömege 5-14 kg, átlagéletkora 2-3 év, de fogságban, védett parkokban, állatkertekben akár 15 év is lehet. Tápláléka leginkább az eukaliptuszlevél, természetes élőhelye pedig Ausztrália.
Természetvédelmi Világszövetség
Ez a nemzetközi szervezet vezeti a Vörös Listát, amelyen minden végveszélyben levő, kihalással fenyegetett és veszélyeztetett állat- és növényfajt számon tartanak a világban. Svájcban van a központja. A legkülönbözőbb környezetvédelmi szervezeteket és a kormányokat egyaránt segíti abban, hogy védjék a természet értékeit s az állatok és növények élőhelyét. Stratégiákat dolgoznak ki a veszélyeztetett fajok megmentése érdekében, és másokat is segítenek ebben a munkájukban.