Azt mondják, a felmelegedés az oka, hogy nálunk is egyre többfelé hallani nyáron kabócát ciripelni. Egyre melegebbek a nyarak, és a déli tengerpartokról, az Adria mellől költöznek hozzánk a kabócák.
A szakemberek azonban tudják, hogy mindig is élt nálunk ez a rovar, méghozzá több száz faja. Igaz, hogy mostanában mind több helyen hallani zúgó-ciripelő hangjukat. Ennek azonban több oka is lehet. Például, hogy jó otthonra találnak egy-egy városi park öregedő fáiban, és elszaporodnak. Főleg fákon tartózkodnak. A fák nedvével táplálkoznak. Szipókáikkal megszúrják a levelet, gallyat és kiszívják belőle a nedvet.
Nem minden kabóca tud zenélni. De amelyik tud is, az is csak nagy melegben és főleg nappal hallatja hangját. Például a zenélő mannakabóca és az óriás énekeskabóca. Ők őshonosak nálunk, vagyis nagyon-nagyon régóta itt élnek. Úgy mondják, amerre a szőlő megterem, ott a kabóca is megél. A szőlőtermesztés határán túl azonban nem mennek.
Az éles hangot hangadó hártyáik rezegtetése adja, de csak a hímeké. Ők is csak akkor fárasztják magukat a rezegtetéssel, amikor udvarolnak, júniusban és júliusban. Így versengenek a hímek egymással és teszik a szépet a nőstényeknek. Látni azonban ilyenkor is alig lehet őket, mert a kabócák igen félénkek.
Feladat
Hasonlítsd össze a kabóca és a tücsök életmódját! Melyik hol él, mivel táplálkozik, milyen hangot ad ki? Az összehasonlításról készíts táblázatot és küldd el nekem. Természetbúvár lapot küldök érte cserébe.