A mesékben az oroszlán legtöbbször bátor állat, és nyugodtan leszögezhetjük, hogy a valóságban is, ez a csúcsragadozó nem fél semmitől. De mi van a többiekkel? Az oroszlánon kívül mind ijedős volna? Korántsem. Lássunk most néhány példát a bátrakra!
A rozsomák
A rozsomák viselkedésére képregényekben és szuperhősfilmekben is láthattuk példát az elmúlt években, bár ezekben ember alakítja a karaktert. A valóságban a menyétfélékkel rokon bundás hideg vidékeken, a tajgán és a tundrán él. Nyaranta gyümölcsöt fogyaszt, madarakra és szarvasborjakra vadászik, ám ahogy eljön a tél, félelmetes ragadozóvá válik. Megtámad még magánál nagyobb testű vadászokat is, mint a róka, a hiúz vagy akár a farkas, medve, és ellopja a zsákmányukat. Különleges harci módszere, hogy éles fogaival tarkón ragadja meg az áldozatát.
A méhészborz
A méhészborz melegkedvelő, Afrikában és Ázsiában honos. Bár vadon élő állat, kedvenc foglalatossága mégis a tyúkólak kirablása és a tyúkok elorzása, s időnként más háziállatra is szemet vet. Ha megtámadják, gondolkodás nélkül visszatámad, nem ijed meg az embertől sem. Mivel vastag a bundája, és laza a bőre, amely szinte átharaphatatlan, nem talál rajta fogást sem kutya, sem farkas. Szövetségese a mézkalauz madár. Ugyanis nagyon szereti a lépes mézet. A borz a mézkalauzzal együtt fosztogatja a vadméhek kaptárjait. Nem fél, hiszen bundáját a méh fullánkja sem képes átszúrni.
A palackorrú delfin
A delfineket kedves, játékos és nagyon okos állatokként ismerjük. Tudjuk róluk, hogy inkább kíváncsiak az emberre, mintsem félnek tőle. Nagy csoportokban úszkálnak az óceánok, tengerek vizében. Szívesen játszanak az emberrel is, ha közéjük merészkedik. Ám előfordul, hogy agresszíven viselkednek, sőt képesek gyilkolni nemcsak vadászat során, élelemszerzés céljából. Akár egymást is megtámadják. Zsákmányukat csapatban, összehangolt munkával ejtik el. Az áldozat lebénításában sokszor a saját hangjuk segíti őket. Ezek a hanghullámok az emberi fül számára nem hallhatók, a kisebb halakat viszont megbéníthatják. Lehet, hogy mégis jobb három lépés távolságot tartani a játékos delfinektől?
A rozmár
Az Északi-sark körüli tengerpartok lakója, a part menti vizek ura. Teste óriási, 3,5 méter hosszú is lehet hatalmas agyarakkal. A rozmárbikák vad csatái nem hagynak kétséget harcias természetük felől, ám egy példány különös viselkedése még a tudósokat is meglepte. Wally ugyanis – neve is van, hiszen híresség lett – négyezer kilométert tett meg Európa partjai mentén, sorra látogatva a kikötőket. Minden egyes kikötőben egy-két hajót felborított, aztán felmászott rájuk, hogy mielőtt továbbállna, kicsit megpihenjen. Egy írországi kikötőben külön pontont létesítettek a számára, hogy azt és ne a hajókat borogassa fel, s óva intik az embereket, nehogy megzavarják Wally pihenését. Mert ő aztán nem ijed meg semmitől és senkitől!
A nagy halfarkas
Ez a különös nevű madár rászolgált a farkas névre. Kedveli a zord időjárást, az Északi-sark környékén, Izlandon, Skóciában, a Feröer-szigeteken fészkel. Szárnyának fesztávolsága másfél méter is lehet. Halakkal táplálkozik. Ám ha a halászat nem jár sikerrel, elveszi más madarak zsákmányát. Addig üldözi őket, amíg el nem ejtik, vagy ki nem öklendezik a táplálékot, amit ő a levegőben aztán elkap. A szárazföldön rágcsálókat, de üregi nyulat is elejt. Ha veszélyt érez, nem rest támadni. Félelmet nem ismerő, igazi bátor vadász.
Tudtad?
Tudtad, hogy már a rozmárt is a kihalás veszélye fenyegeti? Talán a képen pihenő Wallyt sem pusztán a hatalmas agyarai miatt vigyázzák az írországiak.