Sokat hallani mostanában a talajok védelméről. Mert akárcsak a vizek és a levegő tisztasága vagy az erdők védelme, ez is egyre fontosabb feladat. Hiszen egyre több ember él a Földön, mind több élelmiszerre van szükség, sok élelmiszer alapja, a növények pedig a talajban gyökereznek és onnan táplálkoznak. Egészséges élelmiszer azonban csak egészséges talajban termelhető. Mégis rohamosan pusztulnak a termőtalajok a Földön.
Az élet alapja
A talaj a földkéreg legfelső, termékeny rétege. A növények belőle veszik föl a tápanyagot és a vizet. Így a talaj a földi élet alapja, hiszen az állatok meg növényekkel táplálkoznak. Nagyon bonyolult rendszer ez, sokféle egyszerű és összetett anyag található benne. Lyukacsos – úgy mondjuk, pórusos – szerkezete teszi lehetővé, hogy a víz és a levegő áramoljon benne, és hozza-vigye a tápanyagot a növények gyökeréhez.
Fontos tulajdonságok
Az egyik legfontosabb a termékenység. A talaj a növényeket vízzel és tápanyagokkal látja el. További fontos tényező a talaj hőmérsékletszabályozó szerepe. Elnyeli a napsugarak melegének nagy részét, átalakítja, felhasználja a növények táplálásához, egy részét pedig visszasugározza a levegőbe. Ezzel kiegyenlítettebb lesz a hőmérséklet. És végül a tisztítóképesség. A talajban élő apró lények, a mikroorganizmusok megkötik és feldolgozzák a talajba került szennyező anyagok jó részét.
Talajjavító munkások
A talaj minőségének javításához hozzájárulnak a földigiliszták. Ezek a fura lények mindenféle anyagot megesznek, amit a szervezetük feldolgoz, s az visszakerülve porhanyósabbá, a növények számára tápanyagban gazdagabbá teszi a talajt. Kiváló talajjavító munkás a vakond. Miközben a föld alatt közlekedik, járatait ássa, nagy mennyiségű földet mozgat meg, összekeveri, növényi anyagokat dolgoz bele. Ezzel ő is javítja a talaj minőségét és szellőzését.
Pusztító és káros hatások
A közlekedés és a mezőgazdaság, a nagy gépek miatt tömörödik a talaj szerkezete, elveszíti a pórusosságát, és ezzel azt a képességét, hogy a növényeknek tápanyagot és vizet szállítson.
Ahol kiirtják az erdőt, a fák nem védik többé, a gyökereik nem kötik meg a talajt, és az eső, az olvadó hó lemossa, a szél lesöpri a legfelső és legtermékenyebb rétegét. Ezt nevezzük eróziónak.
Sok vidék a Földön elsivatagosodik, kiszárad, és a talaj elveszíti termékenységét.
Az ember környezetszennyezése miatt egyre több méreganyag kerül a talajba. Ha túl nagy mennyiségben, akkor azt a talaj már nem képes feldolgozni, megtisztítani, és tönkremegy. Vannak olyan anyagok is, amelyek csak nagyon hosszú idő alatt vagy soha nem bomlanak fel a talajban.
Mennyi idő alatt bomlik fel a talajban?
Papír: 2–5 hónap
Tejesdoboz: 5 év
Nejlonzacskó: 10–100 év
Pelenka: 50–100 év
Konzervdoboz: 50–100 év
Zöld üveg: 1 millió év
Műanyag flakon: nagyon lassan vagy egyáltalán nem bomlik fel.
Tudtad?
A Föld felületének alig néhány százalékát borítja igazán jó minőségű termőtalaj (humusz). Ahol nem vigyáznak rá, ez is romlásnak indulhat, és a virágzó táj, könnyen pusztasággá válhat.