kab50

 

A patak útja

 

Hegyoldalról

dudorászva

fut a kis patak,

botladozik,

hasra esik,

de továbbszalad.

 

Lába sincsen,

mégis rohan,

szinte kifullad,

lent, a völgyben

kipiheni

a nehéz utat.

 

Ráérősen

folyik tovább,

csöndeskén nevet,

ráhajolnak

tikkadt szájjal

a fűzlevelek.

 

Erdei séta

 

Bokorágon

bokorág,

közte szellő

csorog át,

kecskerágó,

csipkegally,

lenge fűszál,

zöld sóhaj,

vörös gyűrű,

berkenye,

törpe vackor

vesszeje,

bodzaernyő,

áfonya,

cseles róka

lábnyoma.

 

Szerelmes fák

 

Táncolt a nyír az erdő közepén,

megbámulta egy karcsú szillegény,

szép volt a nyír, és tiszta, mint a hó,

ágán dalolt egy kék begyű rigó.

 

És hallgatta a dalt a szillegény,

s a nyírleányon repdesett a fény,

s mert mind a kettő szerelmet remélt,

a szélfúvásban lombjuk összeért.

 

Matrka Simon rajza