Képzeld el a világot kerék és írás nélkül! A kerék nélkül nem lenne bicikli, roller, autó vagy vonat, az írás nélkül nem tudnánk üzenetet írni, emlékeket megörökíteni, könyvet olvasni, sőt még az iskolai füzetednek sem vennéd sok hasznát. Sorozatunk legújabb részében tehát két olyan találmányról olvashatsz, amelyek szó szerint beindították a világot. Ez pedig a kerék és az írás.
A kerék – ami mindent megforgatott
A kerék olyan természetes dolognak tűnik ma, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire különleges, sőt talán kijelenthető, hogy az emberiség legfontosabb technikai találmánya. Meglepő lehet, de az ősembernek, aki egy csomó mindent lemásolt a természetből, eszébe sem jutott kereket szerkeszteni. Az életmódja miatt nem volt rá szüksége, de ami fontosabb, hogy az a típusú mozgás, amit a kerék csinál, nem fordul elő a természetben, így nem volt mit lemásolnia. Tehát az emberi elme zsenialitásának kellett a kereket kitalálnia!
És lőn a kerék...
A tudósok nem tudják egyértelműen megállapítani, hogy hol született meg a kerék. Egyesek szerint az első kereket körülbelül 5500 évvel ezelőtt készítették a mai Irak területén, Mezopotámia első lakói, a sumerok. Mások viszont állítják, hogy a kerék valahol az eurázsiai sztyeppén, a mai Lengyelország és Ukrajna területén született. Az mindenesetre biztos, hogy a jelentőségét hamar felismerték az akkori világ lakói, hiszen a találmány szélsebesen elterjedt Európában, Ázsiában és Afrika északi részén is. A felfedezésénél nem arra volt nehéz rájönni, hogy kerek alakú hengerekkel (mondjuk farönkök segítségével) könnyebb a nehéz tárgyakat mozgatni (a feltételezések szerint az ókori egyiptomiak is így jártak el a piramisok építése közben), hanem arra, hogy a forgó mozgást egy stabil tengely mentén valósítsák meg. Ugyanis ha a kereket egy tengelyhez rögzítjük, akkor nehéz dolgokat is el lehet húzni vele. Így született meg az első szekér. Gondold csak el, mennyivel könnyebb lett gabonát, követ vagy éppen embereket szállítani ezután!
A kerék azóta ezerféle formában segít minket: a bicikli, az autó, a vonat kereke, a fogaskerekek az órákban és gépekben vagy akár a repülők leszállókerekei. Mondhatjuk, hogy a kerék az emberiség egyik legnagyobb barátja, hiszen nélküle sok találmány meg sem született volna.
Az írás – az emlékezet varázslata
Az írás nem más, mint az emberi gondolatok rögzítése jelekkel, írásjegyekkel vagy éppen számokkal. Párja az olvasás, amely a leírt gondolatok vagy információk megértése, visszakódolása. Régen az emberek mindent szóban adtak tovább. Ha valamit elfelejtettek, akkor az örökre elveszett. Nem véletlen, hogy az írás megjelenését a történészek általában az emberiség történelmének kezdeteként értékelik.
Az első írások
Az ősemberek által készített barlangfestmények és sziklarajzok joggal tekinthetők az írás előfutárainak, de nem nevezhetők írásnak, hiszen nem közvetlenül ábrázolják a nyelvet, hanem csak rajzok és ábrák. 5000 évvel ezelőtt azonban Mezopotámiában és Egyiptomban szinte egy időben tényleg megszületett az írás. A mezopotámiaiak az ékírást találták ki, amely háromszög alakú jelekből állt, és puha agyagtáblákra karcolták őket. Így tartották számon például, hogy hány zsák gabonát gyűjtöttek be, vagy mennyi árut adtak el. Egyiptomban a képírásszerű hieroglif írás alakult ki. Volt külön jele a napnak, a madaraknak vagy éppen a víznek. Ez az írásmód olyan volt, mint egy hatalmas képregény! Az egyiptomiak nádból készült papiruszra írtak, és nemcsak számadásra használták az írást, hanem történetek, imák és a fáraók tetteinek megörökítésére is.
Az első ábécé
Az első ábécészerű, tehát hangjelölő írást a Földközi-tenger keleti részén élő kánaánita népek találták ki. Ebből eredeztethető a mai hangjelölő írásoknak az őse, a föníciai ábécé, ahol minden betű egy hangot jelöl. Mennyivel egyszerűbb volt ez, mint a több ezer jelből álló képírás! Bárki meg tudta tanulni. Nem véletlen, hogy ebből az ábécéből alakult ki a görög, majd a latin betűs írás – vagyis az, amit most is használunk, amikor ezeket a sorokat olvasod.
A kerék tehát megmozgatta a világot, az írás pedig megőrizte a tudást. Egyik nélkül sem léteznének a mai városok, iskolák, könyvek vagy közlekedési eszközök. A kerék és az írás együtt olyanok, mint két szuperhős: az egyik elszállít bárhová, a másik megőrzi az emberiség emlékeit.