Képzeld el, milyen lenne a világ, ha a rengeteg információ, amely nap mint nap keresztülszáguld rajta, olyan hálózat segítségével működne, amelyhez vezeték kell?
Mozdulni sem tudnánk a vezetékoszlopoktól. Ezt a problémát oldotta meg a rádió, amely láthatatlan hullámok segítségével képes az információt továbbítani. Ugyanilyen nagy jelentőségű találmány a repülés mai formájának a megalkotása. Lehetővé vált, hogy széles tömegek utazzanak, eljussanak a világ távoli részeire. Lássuk hát, hogyan született meg ez a két csodálatos, valóban világmegváltó találmány!
A rádió – a láthatatlan hullámokon terjedő hang
A rádió szó a latin radius, azaz sugár szóból származik. Arra utal, hogy a rádióhullámok a tér minden irányába szertesugároznak. Minden olyan eszközt, amely képes az ilyen hullámok előállítására, sugárzására és vételére, rádiónak nevezzük. A rádiózás kialakulása igen hosszú folyamat volt, nagyon sok tudós és mérnök munkája kellett hozzá. Néhány nevet mégis érdemes kiemelnünk legalább az úttörők közül.
Az első működő készüléket a rádiós, azaz vezeték nélküli kommunikációhoz a kor egyik legnagyobb feltalálója, Nikola Tesla asszisztense, Guglielmo Marconi fejlesztette ki az Egyesült Államokban az 1890-es években. Ezzel szinte egy időben, Oroszországban Alexander Popov is hasonló szerkezetet mutatott be. Néhány év múlva egy kanadai feltaláló, Reginald Fessenden pedig már emberi hangot is tudott továbbítani az elektromágnes hullámok segítségével. Azokat az eszközöket, amelyek a hangot nagy távolságra is továbbítják angol és amerikai tudósok dolgozták ki.
A tömegszórakoztatás eszköze
Az első tömegszórakoztató eszközzé akkor vált a rádió, amikor a boltokban is megjelentek az elérhető árú vevőkészülékek. Az első állandó műsort sugárzó rádióadó 1920-ban kezdte meg működését Amerikában, de néhány év múlva már szinte az összes európai országban volt nemzeti rádió, amelyen az emberek híreket, zenét és különböző szórakoztató műsorokat hallgattak. A rádió a televízió megjelenéséig az otthoni szórakozás legfontosabb eleme volt. Manapság is töretlen a népszerűsége, bár a szokások megváltoztak, hiszen a rádiót a legtöbben már nem otthon, hanem inkább autóban ülve, tömegközlekedési eszközön vagy éppen munkahelyen hallgatják.
A repülés – az évezredes álom
A repülés élménye az ember fantáziáját ősidők óta foglalkoztatja. Szólnak róla ókori görög mítoszok, sőt még a Biblia is. Középkori feljegyzések szerint bátor vállalkozók szárnyszerű tákolmányokat csatoltak magukra, majd kiugrottak tornyokból, elrugaszkodtak sziklák tetejéről. Ezek a próbálkozások azonban szinte kivétel nélkül tragédiához vezettek. Az emberi izomerő ugyanis még szárnyak segítségével sem elegendő a repüléshez.
Korának legnagyobb művésze és gondolkodója, Leonardo da Vinci máshogyan próbálta megközelíteni és megfejteni a repülés rejtélyét. Szárnymozgató gépeket tervezett, a rajzai azonban eltűntek a történelem viharaiban és csak évszázadokkal később kerültek elő. Persze az is igaz, hogy hiába is kerültek volna elő, akkor és még sokáig azután sem léteztek olyan könnyű anyagok, amelyek lehetővé tették volna a gépeinek repülését.
Az első sikerek
Az első valódi siker az 1780-as években jött el, amikor a Montgolfier fivérek hőlégballonja a levegőbe emelkedett. Ez volt az első, valóban repülni képes szerkezet. Hogy manapság nem hőlégballonnal közlekedünk, annak persze megvan az oka. A hőlégballont ugyanis elég nehéz irányítani, a repülést biztosító forró levegő előállítása balesetveszélyes, és a ballon kosara is csak kevés utast tud szállítani.
Száz év múlva aztán a német Ferdinand von Zeppelin megalkotta a léghajót, amely a hőlégballonhoz hasonló elven működött, mégis nagy előrelépést jelentett a repülés fejlődésében, sokáig a mai repülőgépek versenytársaként kezelték. Zeppelin léghajójának igazi kihívója végül Wilbur és Orville Wright találmánya lett. A testvérpár egészen más szempontok szerint közelítettek a repüléshez, mint elődeik és kortársaik.
Kulcsszó: a légcsavar
Wilbur és Orville Wright gépe, a Flyer I sikere 1903-ban új korszakot nyitott a repülés történetében. A repülőgépek többsége ma is a Wright fivérek által alkalmazott alapelvek szerint készül. A kerékpárok gyártásával foglalkozó és abból jelentős vagyont szerző fivérek ugyan nem rendelkeztek mérnöki végzettséggel, de alapos műszaki ismereteik és a repülés technikájával foglalkozó kutatásaik révén képesek voltak arra, hogy forradalmasítsák a repülést. Felfedezésük kulcsa a légcsavar, amit egy négyhengeres benzinmotor hajtott. A légcsavar gyors mozgása, pörgése felhajtóerőt hoz létre, ezért képes a levegőnél nehezebb repülőgép a levegőbe emelkedni és huzamos ideig ott maradni. Bár a Wright testvérek első útja mindössze 12 másodpercig tartott, és csak 39 méternyi távolságot jelentett, mégis óriási lépés volt az emberiség történetében.
Hat évvel a Wright fivérek kísérlete után a francia Louis Blériot saját készítésű gépével már a Franciaországot és Angliát elválasztó La Manche csatornát repülte át. A 37 kilométeres távolságot fél óra alatt tette meg. Ez volt a történelem első tenger feletti távrepülése. Tíz év múlva pedig odáig jutott a technika, hogy megtörtént az első leszállás nélküli repülés Európa és az amerikai kontinens között. Ma ott tartunk, hogy a világ leghosszabb útvonalú utasszállító repülőjárata Szingapúr és New York között több mint 15 ezer kilométert tesz meg leszállás nélkül.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a 20. század elejének ez a két világmegváltó találmánya mára szó szerint behálózta a világot. A rádió gondolatokat, zenét, kultúrát repít szerte a világba, a repülőgép pedig az embereket és árukat juttatja el minden korábbi lehetőségnél gyorsabban a Föld szinte minden pontjára.