Versek
Tarbay Ede: Hó, hó hó
Hó, hó, hó,
fehér csillagtakaró.
Kucsma ül a lámpán,
bunda házak hátán,
lepedő a réten,
köpönyeg a kerítésen,
foszlik,
porzik,
kavarog a szélben.
Hó, hó, hó,
fehér csillagtakaró.
Ország – úgy ám – Tikirikitakarak,
országútján csiribiri szamarak,
csillog szőrük, szira, dara szemereg,
csöngettyűznek csigabiga szekerek.
Hétrét hajlik
Hétrét hajlik a
tóban a nádszál,
lepke a szellő,
mely ma reá száll.
Libben-lebben a
szép jegyesével,
illeg-billeg a
tavaszi széllel.
14. oldal / 14



