Tudtad? A Föld felületének majdnem háromnegyed részét víz borítja: óceánok, tengerek, folyók. Óriási mennyiségű víz ez! Mégsem félelmetes, hiszen a földi élet alapja a víz. Fennmaradásához minden élőlénynek szüksége van vízre.
Az emberek életét a vizek jelenléte – a hajózható folyók, a tengerek, a földből előtörő források, patakok, az öntözésre alkalmas folyók – mindenkor lényegesen befolyásolta. A hatalmas, ismeretlen vízfelületek pedig képzeletét megragadták, és merész vállalkozásokra, kalandra csábították.
A víz az emberi testben
Az emberi test legnagyobb részét víz alkotja, akárcsak más élőlényekét. Víz van a sejtjeinkben és a sejtnedvekben, a vérben. A felnőtt embernek naponta legalább 1,5-2 liter vizet kell elfogyasztania, hogy szervezetének vízháztartását egyensúlyban tartsa. Két-három napnál tovább az ember nem élhet víz nélkül.
Az ivóvíz
Az ivóvíz túlnyomó részét a felszín alatti vizek adják. A mezőgazdaságban felhasznált vegyszerek és a termőföldek öntözése azonban ezt a vízkészletet nagyban veszélyeztetik. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy rohamosan csökken a Föld ivóvízkészlete. Sok országban a legnagyobb probléma máris az ivóvízhiány.
A világóceán
A Föld felszínét borító hatalmas mennyiségű sós víztömeg a világóceán. Négy vagy öt nagy óceánra és sok kisebb tengerre szoktuk osztani. Vize a belé ömlő folyók miatt sós. A folyók a hegyek szikláiból és a folyómederből kioldott ásványi sókat mind magukkal viszik az óceánba, és azok feloldódnak a vizében. A tengerekben és az óceánokban lefelé haladva egyre hidegebb és sötétebb van. A napsugár 200 méter mélységig hatol le a vízben, a hősugarak viszont csak 30 méterig melegítik fel azt. Növények fény nélkül, a sötétben már nem élnek, állatok viszont még igen.
A víz körforgása
A víz örök körforgásban van a Földön. A Nap felmelegíti a tengerek és óceánok felszínét, s ezért a vizük egy része elpárolog. A pára nagy magasságban lehűl, felhő lesz belőle. A felhőből a víz – eső vagy hó formájában – visszahull a tengerbe vagy a szárazföldre. A folyók a szárazföldről összegyűjtik a csapadékot, elviszik a tengerbe. És kezdődik minden elölről.
Tudtad?
Az Amazonasnak, a világ leghosszabb és legbővizűbb folyójának még a torkolata is több száz négyzetkilométernyi, vízfolyásokkal borított terület.
A világítótornyok a szárazföld és a végtelennek tűnő tengerek, óceánok határán állnak. A hatalmas vizeket járó hajósok tájékozódását segítik, pontosabban segítették egykor. Ma lassan átveszik szerepüket a műholdak.
A világon valaha élt legnagyobb testű állat, a kék bálna is az óceánok lakója. 30 méter hosszú, csak a nyelve annyit nyom, mint egy elefánt, a szíve, mint egy autó. Amikor kifújja a levegőt, a páraoszlop 9 méter magas is lehet.
A Föld felületének 70%-át víz borítja. Túlnyomó része ennek a tengerekben és óceánokban található sós víz. Mindössze 2,5% az édesvíz, ami a folyók, patakok, gleccserek vize, de legfőképp a föld felszíne alatti víz.
A világóceán területének több mint a fele 3000 méternél is mélyebb. A 2000 méter alatti mélységben már se állatok, se növények nem élnek. Hatalmas víztömegében élő állatok és növények egy része ugyancsak veszélyeztetett a víz és a levegő szennyezettsége, de az emberek pusztításai miatt is.