A nagy folyók, a folyamok hosszú utat tesznek meg, míg elérnek a tengerig vagy az óceánig. A hosszú út során sokféle tájon folynak keresztül. Némelyik szakaszon nemesfémet, sőt drágakövet mosnak ki a talajból.
Másutt jelentős hajóforgalom bonyolódik rajtuk, vizük erejével villamos energiát termelnek. Sok helyen a part menti táj mezőgazdaságában, a területek öntözésében játszanak fontos szerepet.
Gyémánt- és aranymosók
Dél-Afrika legnagyobb folyama, az Orange útja során hosszú évezredek óta gyémántot mos ki a földből. A legtöbb gyémánt a tengerbe vezető torkolatnál bukkan fel a medrében. Ezeken a részeken búvárok kutatják a hordalékot, másokat nem is engednek bele a vízbe. A Duna az Alpok hegyeiből aranyat mos ki. Az aranyrögöket, szemcséket azonban nem sodorja magával egészen a tengerig, hanem amint meglassúbbodik a folyása – pl. a sík Csallóközbe érve –, lerakja a homokkal, iszappal együtt. Ebből a hordalékból mosták ki a csillogó fémet a korábbi századokban a csallóközi aranymosók fáradságos, lassú munkával. A folyószabályozással azonban ez a régi mesterség is eltűnt a Duna mentéről, mert a vízszint megemelkedésével az aranytartalmú hordalék a mélyebb rétegekbe került. Az észak-amerikai folyók hordalékából kimosható arany mennyisége a 19. században egyenest aranylázat váltott ki a világban. Mindenfelől özönlöttek a szerencsevadászok a folyókhoz Alaszkában, Kaliforniában. Ám az aranyat keresők közül Amerikában is csak kevesen gazdagodtak meg.
A hajóutak
A nagy folyók fontos szerepet játszanak a közlekedésben. Elég széles és mély a medrük ahhoz, hogy utasszállító hajók, áruval megrakott tolóhajók közlekedjenek rajtuk. A folyami közlekedés jóval olcsóbb, mint a közúti vagy akár a vasúti, és a környezetet is kevésbé szennyezi. Nagy nemzetközi hajóforgalom bonyolódik a Dunán mióta Németországban megépült a Majna–Duna-csatorna (1992-ben). Ez a csatorna összeköti a Dunát a Majnával és a Rajnával, így a nagy hajók az Északi-tengertől a Fekete-tengerig közlekedhetnek, vagyis mintegy 3500 km hosszan, keresztül Európán. A dunai kereskedelmi flotta hajói egy-egy áruszállításnál 2 tehervonatot vagy 100 óriás kamiont megtöltő árumennyiséget képesek egyszerre szállítani olcsó, energiatakarékos módon.
Áramtermelők
A mai kényelmes életmódunk fenntartásához szükséges villanyenergia jelentős részét a folyókon épült vízerőművek termelik. Vízerőművek azonban nemcsak a nagy folyókon, hanem a kisebbeken is működhetnek. Például a Vág folyón, amely mindössze 403 km hosszú, tíznél több vízerőmű is termeli a villanyáramot Szlovákia lakosságának. A víz erejét persze nemcsak a modern korunkban, hanem a legrégibb időkben is hasznosították az emberek. A patakra, folyókra vízkereket telepítettek, amivel vízemelő szerkezeteket, malmokat hajtattak. Ezek a kerekek tekinthetők a vízerőművek legrégibb típusának.
Tudtad?
A Duna alsó szakaszának egy része a Kazán-szorosnál sokáig hajózhatatlan volt a sebes folyás és a sok zátony miatt. Ennek a szakasznak a hajózhatóvá tételén fáradozott Széchenyi István gróf az 1830-as években. De a folyó zuhatagainak a teljes megszelídítése akkor még meghaladta a kor műszaki lehetőségeit. Ma itt két óriási vízerőmű épült, a hajókat pedig egy oldalcsatornán vontatják felfelé.
Az Al-Dunán épült vízerőművek megakadályozzák a viza vándorlását a folyón felfelé. Ez a hatalmas hal korábban ívni úszott fel a Fekete-tengerből a Dunán, egészen Pozsonyig. Az utóbbi években a visszatelepítésükkel kísérleteznek a szakemberek.