Akár néhány kilométert, akár több ezret tesznek meg a folyók, végül mind elérkeznek útjuk végéhez: beleömlenek egy másik folyóba, tóba vagy a tengerbe. A nagy folyók torkolata, a hely, ahol ez megtörténik, rendkívül érdekes.
Némelyik folyam óriási területen, sok ágra szakadozva mocsaras-lápos vidéket alkot, más gyorsan belefolyik az óceánba, s még annak a vizét is elszínezi, sárgára, vörösre festi a hordalékával. Némelyik torkolatánál hatalmas kikötők épültek.
A deltavidék
Óriási mocsaras területek ezek a nagy folyók torkolatánál. Azokénál, amelyek lassan hömpölyögve érkeznek útjuk végére, az óceánnak egy védettebb öblébe vagy beltengerbe. Amelyekben a tenger mozgása, az ár-apály hullámai nem sok vizet zavarnak, gyors rohanásukkal nem mossák ki medrükből a hordalékot. Iszapjukat ezek a folyók maguk rakják le, amint a torkolatnál meglassúbbodik a folyásuk. A lerakódásokból pedig zátonyok, szigetek épülnek, és a víz új utat keres magának. Aztán megint újabb szigetek alakulnak újabb vízfolyásokkal, és ez így megy időtlen idők óta. És kialakul a háromszög alakú folyótorkolat, amit deltatorkolatnak mondunk. A nagy folyók deltavidékén rengeteg madár, védett állat és növény él. Némelyik folyam deltája éppen ezért védett terület. A deltatorkolat képződésének azonban hátrányai is vannak. Az iszap lerakódása következtében a folyó medre a tenger felé egyre emelkedik, nagy hajók így egyáltalán nem tudnak beúszni a folyón.
A tölcsértorkolat
Tölcsértorkolata azoknak a folyóknak van, amelyek medréből az óceán a dagály visszavonuló hullámával rendszeresen kimossa a hordalékot. Nagy mennyiségű iszap így nem tud lerakódni, nem alakulnak ki zátonyok, szigetek, és a folyó nem szakadozik ágakra. A torkolat folyvást kitisztul, és a tengervíz rendszeres ki-bejárása miatt tölcsér alakja lesz. A Temze folyó medrét Angliában a tenger rendszeresen kimossa, így az a torkolatánál is mély és jól hajózható. Még 60 km-re a szárazföld belsejében is nagy kikötők épülnek a partján. Lenyűgöző jelenség az Amazonas, a világ legnagyobb folyójának több száz négyzetkilométernyi torkolata, amely a delta- és tölcsértorkolat keveréke. A folyam hordaléka a szárazföldtől 100 km-re is sárgára festi az óceán vizét.
A kikötők
A nagy tengeri kikötők jórészt folyók torkolatánál épültek. Hiszen a rengeteg árut legolcsóbb vízi úton szállítani a szárazföld belsejébe vagy onnan a tengerhez a kikötőbe. Hamburg, a világ egyik legnagyobb kikötője, az Elba folyó torkolatánál épült Németországban. Az Északi-tengeren Rotterdam, a világ egyik legnagyobb forgalmú kikötője a Rajna tölcsértorkolatánál fekszik.
Tudtad?
A deltatorkolat megnevezés a görög betűre, a deltára utal, amelyik háromszög alakú: ∆
Rotterdam négy évtizeden át volt a világ legnagyobb forgalmú kikötője, mígnem 2004-ben lehagyta őt a kínai Sanghaj. Mindkét kikötőben óriási mennyiségű áru fordul meg évente, Rotterdamban pl. 2004-ben 350, Sanghajban ugyanekkor 380 millió tonna.
A Sárga-folyó Kínában hatalmas mennyiségű sárga löszt visz magával a fennsíkokról az óceánba. Gyakran változtatja a folyását, mert az alsó szakaszon a meder az üledékkel feltöltődik, és a víz új utat keres magának. A műholdas felvételen jól látszik, amint a sárga lösz a folyó torkolata környékén az óceán vizét is elszínezi.