India ma a világ legnépesebb országa. De a múltja sem akármi. Nagy utazást kell tennünk az időben ahhoz, hogy eljussunk az indiai kultúra kezdeteihez. Útközben sokféle néppel, vallással és hagyománnyal találkozhatunk, sokszínű világokkal ismerkedhetünk.
A kasztok rendszere
Ez a civilizáció egy hatalmas folyó, az Indus völgyében kezdett kialakulni, itt jelentek meg vagy hatezer évvel ezelőtt az első telepek. A későbbi ország is innen kapta a nevét. Lakói valószínűleg a dravidák voltak, akik fokozatosan fejlett városi kultúrát építettek itt ki. A városközpontok, mint Mohendzsodáro és Harappa ma is csodálatra méltó, fenséges romjai bizonyítják, milyen jól szervezett volt ez a birodalom. Pusztulását az árják okozták. Ezek az állattartó népek észak felől érkeztek az Indus völgyébe, és az őshonos lakókat legyőzve hódítottak tovább egészen a Gangesz folyóig. Meghódították az indiai szubkontinens teljes északi felét. Az első kis államaik a Gangesz völgyében jelentek meg. Az őslakókat szolgasorba taszították, s ők uralkodtak felettük. Így alakult ki az úgynevezett kasztrendszer, ami a mai indiai társadalomnak is sajátja. A kasztrendszer szerint minden indiai születésénél fogva tartozik valamelyik társadalmi csoportba, kasztba. Abba, amelyikbe a szülei is tartoznak. Mindegyik kasztra más törvények vonatkoznak. És bármilyen tehetséges is valaki, meg is gazdagodhat, egyik kasztból nem léphet át egy másikba. Felsőbb rangú kaszt volt a kiváltságos harcosoké, a papoké. Rangban alattuk következett a földművesek, kézművesek, kereskedők, alattuk a szolgák kasztja. Nem sorolták a fő kasztok közé a rabszolgák, a tisztátalan munkát végzők sok kis kasztját, amikbe eredetileg az őslakosok, az alsóbb rendűnek számító dravidák tartoztak. A legalantasabb munkát végzőket, az érinthetetleneknek mondottakat a felsőbb kasztokba tartozók emberszámba sem vették.
A három világvallás
Három világvallás is India földjén alakult ki. A legnagyobb és legősibb köztük a hinduizmus. A hinduk hite szerint az élet különféle dolgaiban más-más istenhez kell segítségért folyamodni, hiszen más tud segíteni egy új vállalkozás sikerességében, más az egészség dolgaiban, és megint más a családi élet terén. Sok istent és félistent imádnak, s hisznek az újjászületésben. Szerintük a halál után újjászületünk egy másik testben, és olyan családba és vele olyan kasztba kerülünk, amilyet az előző életünkkel, a tetteinkkel kiérdemeltünk. A buddhizmust egy herceg, Gautama Sziddhártha, ismertebb nevén Buddha alapította. Buddha tanításai is az újjászületésen alapulnak. Az emberi élet igazi céljának a megvilágosodást vallja, amit azzal érhetünk el, ha lemondunk az olyan vágyakról, mint a hatalom vagy a gazdagság, helyettük pedig a belső békére törekszünk. Arra, hogy szeretetben éljünk az embertársainkkal és a környezetünkkel. A harmadik indiai vallás, a dzsainizmus a buddhizmussal egy időben alakult ki. A legfontosabb tanítása az erőszak teljes elutasítása. A dzsain hívők nem esznek húst, de még gyümölcsöt sem szakítanak le a fákról, hanem csak olyat fogyasztanak el, ami már leesett az ágról. Kis söprűvel seprik maguk előtt az utat, nehogy egy bogárkára is rálépjenek. Szerintük ilyen módon és az anyagi javakról való lemondással juthatunk el a megtisztuláshoz.
A színek, díszek fontossága
Az ősi India művészetéből legnagyobbrészt a hindu istenségek kő- és bronzszobrai maradtak ránk. Számunkra szokatlan lehet a szobrok különös testtartása. Ám ugyanezek a mozdulatok ma is megjelennek az indiai táncokban és a színházi előadásokban. A színházi előadások főleg a hindu istenek történetét mesélik el, ahogy a szobrok is. Gazdag díszítés és élénk színek jellemzik az indiai művészet sok ágát, a szobrokkal dúsan díszített templomoktól kezdve a mandalákig, a sokféle mintából kirakott színes szent körökig. A színek és a díszítés a mai indiai emberek számára is rendkívül fontos. Az ünnepek, esküvők alkalmával a nők hennával aprólékos mintákat festenek a kezükre és a lábukra. Egyedülálló a textíliáik színgazdagsága, a selyem-, kasmír-, brokátanyagok. Tarka ruháikat a nők még sok gyönggyel is feldíszítik.
Baka L. Patrik